BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér számítása 2018-ban

You are here Címlap

Allianz kötelező biztosítás 2012 - Allianz kötelező biztosítás kalkulátor 2012

E-mail Nyomtatás PDF


Allianz kötelező biztosítás 2012 - Allianz kötelező biztosítás kalkulátor 2012. Az Allianz kötelező biztosításról mindent megtudhat az Allianz Biztosító tájékoztatójából. Miért válassza az Allianz kötelező biztosítását 2012-re? eGFB választásával 20%-kal kedvezőbb díjon szerződhet! Bankkártyás és lehívásos fizetés választásával 15%-kal kedvezőbb díj. Az Allianz a nemzetközi Allianz Csoport tagja, mely garantálja a stabilitást és szolgáltatás minőségét.

Mire szolgál a kötelező biztosítás?

A gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű vezetője által másoknak okozott károkat téríti meg. A szerződés határozatlan időtartamú, kivéve azon eseteket, amikor a gépjármű forgalmi engedélye határozott időtartamra lett kiállítva, mert ilyenkor a biztosítási szerződés is határozott időtartamú.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem önkéntes biztosítás, hanem minden gépjármű-tulajdonos - üzemben tartó - számára jogszabályban előírt kötelezettség. Az Allianz gépjármű-felelősségbiztosítása azonban a kedvezményekkel mára már nem csak egy kötelező adófajta, hanem az autósok igényeire szabott komplex termék, amely az Ön számára is szolgáltat!

Allianz kötelező biztosítás kalkulátor 2012 - Itt számíthatja ki a kötelező biztosítás díját és kötheti meg biztosítását online!

Kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás tájékoztató

Terméktájékoztató és a törvénynek a gépjárműfelelősségbiztosításokra
vonatkozó rendelkezései


Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási
szerződés szabályait 2010. január 1-jével hatályba
lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) tartalmazza.
Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe
ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz
kapcsolódó azon tudnivalókat is, amelyeket a biztosítás
feltételeit magában foglaló törvény nem tartalmaz.
Terméktájékoztató
Kinek szükséges kötelező gépjárműfelelősségbiztosítást
kötni?
Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi
engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányában
tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést
kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű
tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím
alapján – üzembetartóként megnevezett személyt is.
A biztosítást természetes és nem természetes személyek
egyaránt megköthetik személygépjárműre, motorkerékpárra,
autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra,
pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre,
munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű
segédmotoros-kerékpárra (quad).
Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha
üzembentartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási
szerződéssel rendelkezik.
Milyen tartamú biztosítás köthető?
A biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határozatlan,
vagy határozott időre köthető. Az állandó forgal2
mi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási
szerződés határozatlan tartamú. A határozatlan
tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év.
A Gfbt-ben meghatározott esetekben csak határozott tartamú
szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási
időszak megegyezik kockázatviselés kezdete és vége
közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.
Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?
Ha a biztosítást határozatlan időre köti, szíves figyelmébe
ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat:
· Hungária kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítás, amely
szerződőt (biztosítottat) a biztosított személygépkocsit
ért lopás- vagy töréskár esetén bér gépkocsi
igénybevételére jogosítja;
· HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás a saját gépjárművükkel
külföldre utazók részére;
· Allianz Aktív plusz: amennyiben rendelkezik Allianz
Aktív Plusszal, és egy olyan sajnálatos balesetben vétlen
károsult lesz, amit egy másik biztosítónál szerződött
autós okozott, úgy az Allianz rendezi a gépjárművében
keletkezett kárát, a károkozó biztosítója
helyett. Ilyenkor az Allianz a megállapított kártérítést
kifizeti a károsultnak, és ezt követően a károkozó biztosítójával
elszámol.
· Assistance biztosítás: abban segít Önnek, hogy a
biztosított jármű műszaki hibája, elemi, lopásvagy
töréskára esetén a műhelybe szállítással, az
utazásnak a javítás miatti kényszerű megszakításával
vagy más módon történő folytatásával összefüggő
többletköltségét a biztosítási feltételek szerint
megtérítjük.
· Szélvédő biztosítás: A szélvédő-biztosítás a gépjármű
első szélvédőjére, és rögzítő elemeire vonatkozik, és a
Magyarországon bekövetkezett biztosítási eseményekre
nyújt fedezetet.

A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztatójuk
és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes
ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?
A szerződés írásbeli megállapodással (ajánlat, kötvény
kiállításával) jön létre.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek
által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek
hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve
az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének
időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű
tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím
alapján – üzembetartóként megnevezett személy.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
A biztosítási szerződés a tagállamok területére, valamint
a zöldkártyarendszer azon országainak területére
terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti
Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást
kötött.
Milyen eseményekre nyújt fedezetet a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítás?
A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási
szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során
másoknak okozott károkat téríti meg azoknak a megalapozott
kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a
biztosítottal szemben támasztottak.
A biztosítás díja
A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában
a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt

az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak,
határozott tartamú szerződésre pedig a tartam
kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A biztosítás díját a szerződő kora, a jogosítvány megszerzésének
éve, gyártmány, területi besorolás valamint
a bonus-malus besorolás, illetve a szerződésre alkalmazandó
kedvezmények és pótdíjak is befolyásolják.
Az adott naptári évben alkalmazandó díjtarifát október
30.-án két országos napilapban – a kötelező gépjármű
felelősségbiztosítást művelő biztosítókkal közösen –
megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre
álló helyiségekben és a honlapunkon folyamatosan
hozzáférhetővé tesszük.
A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése
napjáig illeti meg a biztosítási díj.
Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem
tett eleget, utólagosan fedezetlenségi díjat köteles fizetni.
A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni,
mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet folytató biztosító kockázatviselése
nem állt fenn. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik
a szünetelés időtartamára valamint a hitelt érdemlően
igazolt önhibán kívüli díj nemfizetés időtartamára. A
fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi
be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát
követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál
a Kártalanítási Számla kezelője által meghirdetett
és arra az évre vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni,
amelyre a fedezetlenség időtartama esik.
A biztosítási díj változása
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás
díja a következő biztosítási időszak első napjától
kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnapján
érvényben lévő díjtarifa szerint.

A biztosító a szerződőt a következő biztosítási év kezdete
előtt legalább 50 nappal írásban értesíti a biztosítási
évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díjmódosítást
nem fogadja el, a szerződést a biztosítási év
végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés
a módosítás szerint marad hatályban.
Hogyan fizetheti a biztosítás díját?
A határozatlan időre szóló biztosítás díját a szerződő
választása szerint biztosítási időszakonként egy összegben
vagy havi, negyedéves, féléves részletekben lehet
megfizetni csekken, banki átutalással, csoportos beszedési
megbízással (lehívással) vagy külön megkötött ügyfélszámla-
szerződés alapján.
Ha a biztosítás határozott időre szól, a biztosítási díjat a
biztosítás tartamára egy összegben kell megfizetni (egyszeri
díj). A díj a határozatlan időre szóló biztosítással
azonos módon fizetendő.
Mikor kell fizetni a díjat?
A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára
előre illeti meg a biztosítót.
Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapodása
szerinti időpontban esedékesek. Ha nincs ilyen megállapodás,
az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a
folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszak
első napján esedékes.
A határozott tartamú biztosítási szerződések egyszeri
díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek
ettől eltérően nem állapodnak meg.
Ha az üzembentartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni,
a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel
együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése
esetén 30 napos határidővel – tartozik meg fizetni.
Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfizetni.

A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben
megállapított kamat fizetését kérheti.
Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi
díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől
számított 30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj
esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel.
Egyidejűleg figyelmezteti a szerződőt, hogy a póthatáridő
eredménytelen leteltével a díj esedékességétől számított
60. napon a szerződés megszűnik.
Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén szíveskedjék
gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg
legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási
díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biztosítás
első díjának lehívásakor, mert a banki ügyintézés
esetleges elhúzódása miatt előfordulhat, hogy a biztosító
egyszerre két díjrészletet kénytelen lehívni.
Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a
biztosítás?
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban
keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi
használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással
szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve
elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy
az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros
hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán
keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül –
munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás
következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási
vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés
során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül
keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban
folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból
adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény
következményeként keletkezett.
Hogyan vehető igénybe a biztosító szolgáltatása?
A biztosított a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése
során okozott káreseményt 5 munkanapon belül
köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő
biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok
megadásával, a lényege körülmények leírásával és a
hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.
A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve
a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a
károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál
közvetlenül bejelentenie. Ha a kárt biztosítási szerződéssel
nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést
bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési
összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége
által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.
A bejelentés társaságunknál személyesen, telefonon
vagy interneten is megtehető. A sérült gépjárművet be
kell mutatni társaságunk valamely kárfelvételre kijelölt
helyén, és átadni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a
szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár
mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi
engedély, hatósági iratok).
Ha a sérült jármű üzemképtelen, vagy az ilyen állapotban
való közlekedését jogszabály tiltja, a kárfelvételt –

előzetes egyeztetés alapján – az Ön által megjelölt
helyen végezzük el.
Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen megállapítható,
a biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok
beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek
hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától
számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt
kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból
erre nincs lehetőség, indoklással ellátott választ küld.
Hogyan és mikor teljesíti a biztosító a szolgáltatást
a károsult részére?
A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján,
ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján
téríti meg.
A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadását
követő 15 napon belül teljesíti.
Fontos tudnivaló, hogy a biztosító biztosítási szerződésből
eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt
megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett
kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges,
általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke
(anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános
forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére
csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget,
illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik
az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből
annak összege kiszámítható.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási
Számla által teljesített kárkifizetésekre.
Elévülés
Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési
igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint
évülnek el.

A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító
kockázatviselésének megszűnése
A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűnésének
okai az alábbiak lehetnek:
· díjnemfizetés: ha a szerződő a biztosítás esedékes díját
vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől számított
60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása
ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése
a 60 napon megszűnik. Ha a biztosítási
szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az
üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő
részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál
kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel
megszűnt. Ha a szerződéskötési ajánlatot más biztosító
a törvényi tilalom ellenére elfogadja, akkor az
így létrejött szerződés érvénytelen lesz, és az üzembentartó
biztosítatlanná válik. Az okozott kárt az
üzembentartónak kell megtérítenie. A fentiek értelmében
a szerződő biztosítási év közben ilyen módon
nem válthat biztosító társaságot!
· érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg a
gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben
tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén,
ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított
hat hónapon belül nem történik meg. A szerződés
érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog
átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett
üzemben tartó személyében változás áll be. Az üzembentartó
halála esetén azonban a szerződés legkésőbb
a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napig hatályban marad,
ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak
bejelentette és a díjat megfizette.
A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a
biztosító kockázatviselése a forgalomból történő
kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges
megszűntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó
személyének változása esetén a tulajdonjog
átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben

tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával
szűnik meg.
· külföldi nyilvántartásba vétel (a biztosított gépjárművet
külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el,
és társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgáltatást);
· felmondás: A szerződő felek bármelyike a biztosítási
időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt
legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést
írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A szerződésnek
a biztosítási időszak végére történő felmondása
esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik
a biztosító kockázatviselése. A felmondás
akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben
megérkezik. A szerződő érvényesen nem mondhat le
az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondása
esetén a kézhezvételtől számított 30 napon
belül a biztosító köteles a szerződő által teljesített
befizetésekkel elszámolni.
· közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a
szerződés a felek közös megállapodásával is megszüntethető.
A biztosító kockázatviselése a szerződés
megszűnésének időpontjában szűnik meg.
A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító
kockázatviselése a szerződésben meghatározott biztosítási
időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül
szűnik meg.
Eltérés a gépjármű-felelősségbiztosítás korábbi
szerződési feltételeitől
· A 2010. január 1-én hatályba lépő Gfbt.-re tekintettel
ezen időponttól a gépjármű-felelősségbiztosítás
szerződési feltételeinek az alábbi rendelkezései térnek
el lényegesen a korábban alkalmazottaktól:
· Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől
számítva 1 év (365 nap) után mondhatja
fel és kötheti meg más biztosítónál – ha akarja –

KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a
szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a
szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni
az ügyfelet a következő időszak biztosítási
díjáról. Az ügyfél – ha úgy dönt – a szerződéses évfordulót
legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl
biztosítását.
· Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél
pontosabban számon tartó központi kárnyilvántartási
rendszer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók
által üzemeltetett Információs Központ látja el. A
kártörténeti adatokat e központ adja át a biztosítónak
(a kártörténeti adatok beszerzése, kárrendezési
ügyek ellátása céljából), illetve a MABISZ
Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése
céljából). A szerződésekkel kapcsolatos változásokat
(megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény)
a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan
közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.
· A bonus-malus rendszer fennmarad, az egyik legjelentősebb
változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben
tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb
bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell
őt a kártörténeti igazolás megérkezéséig A00-ás fokozatban
tartani.
· Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása,
tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása
stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító
felé – a járműnyilvántartásban nem szereplő
gépkocsikat leszámítva – ezen túl nincs bejelentési
kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművel
kapcsolatos e változásokról (amelyek érintik
a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántartásból
fog értesülni. A biztosítónak – a díj nem fizetéssel
történő megszűnés kivételével – a szerződés megszűnésének
tényéről és a szerződés bonus-malus
besorolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írás12
ban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel
történő megszűnés esetén ez 15 nap.
· Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a
jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók
helyetti helytállás céljára, melyet a biztosítók töltenek
fel.
· A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alapesetben
nem a tulajdonos, hanem az üzemben tartó
(így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként
való feltüntetésével például nem spórolható
meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó,
akkor a tulajdonos a szerződésre kötelezett személy.
De határozatlan időtartamú szerződést nem
kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de
más az üzembentartó. Újra kell kötni viszont a szerződést
akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos személyében
változás áll be.
· A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak
bekövetkezte után 5 munkanapon belül, a károsultnak
30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak.
A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok
benyújtásától számított 15 napon belül,
dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles
kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy
indokolni, hogy a felelősséget miért nem ismeri el.
A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak
egyre nagyobb késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről
is tájékoztatnia kell az ügyfelet.
· Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a
legvégső türelmi időt (amíg nem szűnik meg a szerződés)
az esedékességtől számított 60 napban állapították
meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást
küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a
biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem
fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító
15 napon belül értesíti az üzemben tartót.

· A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan
magas mértékű) fedezetlenségi díjat kell fizetni annál
a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően
szerződik. A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási
Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű
Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti
meg. A biztosítással nem rendelkezőnek 5 napon
belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.
· A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyetlen
– egyéni vállalkozó, jogi személyiségű vagy anélküli
gazdasági társaság, tehát nem magánszemély – üzemben
tartója lehet (így tehát nem állhat össze például
több kis cég járműparkja egy flottává). Noha idén ez
nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította
föl a biztosítókat: az átláthatóság, korrekt díjfeltételek
érdekében már 2010-re is az új törvényi feltételekkel
hirdessék meg flottadíjaikat.
· A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási
kötelezettsége egy kárnál maximum 1,6 milliárd forintra
nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a
biztosító 1,5 millió forintig érvényesíthet követelést, a
jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az
üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra
nő.
· A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű
segédmotoros terepkerékpárok) is kötelesek KGFB-t kötni.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden
olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító,
a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére
álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő
és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek
(ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyo14
ni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval
kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek,
ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem
áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §- a alapján a titoktartási kötelezettség nem
áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletével;
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró
nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott,
külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző
megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás,
illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró
bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró
önálló bírósági végrehajtóval;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
· adóügyben az adóhatósággal;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-
kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális
fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével
van összefüggésben – a nyomozó hatósággal
és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági
Versenyhivatallal;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben
foglalt egészségügyi hatósággal,
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos
információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás
(együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során
átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást
vezető Hivatallal,
· az állomány átruházás keretében átadott biztosítási
szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek
egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel,
a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási
számlát kezelő szervezettel, az információs központtal,
a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési
megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval,
amennyiben az önrendelkezési jogával élve a
közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés
kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett
másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke
alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve
az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke
alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az
abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a
Pénzügyminisztériummal;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok
elvégzése céljából személyes fióktelep esetében – ha
a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes
adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik
országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik
a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a
harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
szaktanácsadóval,
· a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
· a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus
besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében
szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó
a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági
szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul
tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a
biztosítási ügylet: kábítószer kereskedelemmel, terrorizmussal,
illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénzmosási
bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv,
illetőleg az Országos rendőr-főkapitányság – a pénzmosás
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003.
évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva,
vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi
bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs
Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,
amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi
adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a közúti közlekedési nyilvántartásról
szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) b/
bekezdése alapján a biztosító köteles a forgalomból
kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni a jármű azonosító
adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli
meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota
miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett
károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a
magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
A biztosító panaszkezelési elvei és gyakorlata.
Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó
szervekről
Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból
elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.

Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és
ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos
számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy
akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal,
eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével
kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az
alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott
figyelembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink
érdekében javítsuk szolgáltatásaink és termékeink
minőségét, s elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan
növeljük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez
panaszaik orvoslása is hozzájárul.
Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden
panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb
időn belül kivizsgáljunk, az ügyfélnek minden esetben
megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat
minél gyorsabban orvosoljuk.
Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – amikor
csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük,
hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához
hosszabb időre van szükség, akkor ügyfeleinket az
ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési
folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.
Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak
a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására,
mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az
egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő
alatt választ kapjanak.
Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommunikációs
csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket
minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék
élőszóban, telefonon, e-mailben, faxon vagy levélben

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják
el hozzánk:
Szóban
Ügyfélszolgálatainkon: A véleményeket és észrevételeket
hálózatunk bármelyik ügyfélszolgálati pontján meghallgatják
ügyintézőink. Központi ügyfélszolgálati irodánk
címe: 1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a nap 24 órájában
elérhető a 06-40-421-421-es számon.
Írásban
E-mailben: Interneten keresztül a www. allianz.hu
címen.
Ügyfélszolgálatainkon: Ügyfeleink kitölthetik és leadhatják
munkatársainknak azokat az előrenyomott panaszbejelentő
lapokat, amelyeket fiókjainkban, illetve a
cégünkkel szerződött javítópartnereinknél, biztosítási
brókereknél is megtalálhatnak.
Levélben: Leveleiket ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191
címre küldhetik.
A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben
szükségünk van az ügyfél személyazonosító alapadataira,
illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra
(kötvényszám, szerződésszám).
Igazgatóságaink, fiókjaink, kárrendező központjaink
mindenkori aktuális listája, címe és telefonszáma megtalálható
irodáinkban kifüggesztve, illetve hozzáférhető
az internetes oldalunkon is, a www.allianz.hu címen.
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük,
akkor az alábbi szervekhez fordulhat:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete:
1535 Budapest 114., Pf. 777
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság:
1088 Budapest, József krt. 6.
Lehetősége van továbbá panaszát a békéltető testületekhez
előterjeszteni, vagy bírói utat vehet igénybe.

Tisztelt Partnerünk!
Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe
vesz külső közreműködőket is, amikor a szolgáltatás
nyújtásához szerződéses partnerünk speciális szakértelmére
van szükség, vagy ha a külső cég igénybevételével
szolgáltatásunkat azonos minőségben, ám kisebb költségekkel
és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.
Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom
számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük azoknak
a szerződéses partnereinknek a listáját, akik (amelyek)
közreműködnek a biztosítási tevékenység végzésében,
s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek.
A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen
cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunktól
is a 06-40-421-421-es telefonszámon.
Társaságunk, az Allianz Hungária Zrt. zártkörűen működő
részvénytársaság.
A társaság székhelye és központjának címe:
1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191.
Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság,
Cg. -1 -10 -041356
A székhely állama: Magyarország.
Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési
cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777).


Tájékoztatás
a bonus-malus rendszer szabályairól
A bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve
a kártörténeti igazolások kiadásának szabályát 2010.
január 1-jétől kezdődően a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet
tartalmazza.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és a hozzá
kötődő bonus-malus rendszer működésével kapcsolatban
az elmúlt évek során szerződőink részéről sok kérdés
vetődött fel. Társaságunk minőségi szolgáltatást
kíván nyújtani partnereinek, ezért fontosnak tartja, hogy
a rendszer működéséről minden lényeges információ
eljusson Önhöz.
Tájékoztatónk két legfontosabb fogalmának jelentése:
bonus a kármentességi díjkedvezmény, a malus a károkozás
miatti díjtöbblet.
Milyen fajtájú gépjárművekre kötött kötelező
felelősségbiztosítási szerződések tartoznak a
bonus-malus rendszerbe?
1991. július 1-jétől a bonus-malus rendszerbe tartoznak
a személygépkocsikra kötött egyedi felelősségbiztosítási
szerződések. 2001. július 1-jétől a rendszer kiterjed a
tehergépkocsikra, autóbuszokra, motorkerékpárokra,
vontatókra és mezőgazdasági vontatókra.
A rendszerbe nem tartoznak a bele a segédmotoros
kerékpárok és a lassú járművek!
Miről kell a szerződőnek a szerződéskötéskor
nyilatkoznia?
A szerződőnek közölnie kell minden a biztosítás elvállalása
szempontjából lényeges körülményt, beleértve az

osztályba soroláshoz az előző biztosító megnevezését és
a biztosítási kötvény számát. Az adatszolgáltatás megtagadása
esetén a szerződést a legkedvezőtlenebb M4 osztályba
kell sorolni. Ha a besoroláshoz szükséges adatok
egyéb okból kideríthetetlenek a szerződést A00 osztályba
kell sorolni.
Hogyan működik a bonus-malus osztályba sorolás?
Bonus jogosultságot az a szerződő üzembentartó (akit a
forgalmi engedélybe üzemben tartóként bejegyeztek,
ennek hiányában a tulajdonos) szerez, aki a megfigyelési
időszakban legalább kilenc hónapig rendelkezett érvényes
gépjármű-felelősségbiztosítással, és nem okozott kárt.
A megfigyelési időszak minden év július 1-jétől a következő
év június 30-áig tartott. A rendelet 2007. július 1.-jétől
hatályba lépő módosítása alapján a megfigyelési időszak
meghosszabbodott, 2006. július 1.-jétől 2007. december
31.-éig tartott. A megfigyelési időszak 2008. január
1.-jétől
a biztosítási évet megelőző naptári év, 2010. január 1-jétől
pedig a szerződés kötés napját követő biztosítási időszak,
majd az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző
biztosítási időszak.
A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus
osztályból és 4 malus osztályból áll.
A rendszerbe újonnan belépő szerződő az alapdíjosztályba
kerül. Ha a megfigyelési időszakban nem okoz kárt, a
következő évfordulókor egy bonus osztállyal feljebb lép.
A fizetendő díjat a bonus osztálynak megfelelően – az
évenként meghirdetett alapdíjhoz képest – állapítják meg.
Egy kármentes év egy bonus osztály emelkedést jelent.
Ha a szerződő személygépjárművével vagy motorkerékpárjával
egy kárt okoz, akkor biztosításának osztályba
sorolása a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása
esetén négy, három kár okozása után pedig hat díjosztállyal
romlik. A rendelet az egy megfigyelési időszakban
négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja
a legszigorúbb díjemeléssel, mert az osztályba sorolá23
suk ekkor – a már korábban elért fokozattól függetlenül –
a következő évben M04-es lesz. Tehergépjárművek,
autóbuszok,
vontatók vagy mezőgazdasági vontatók esetében
minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot
ront a szerződés osztályba sorolásán.
Hogyan működik a bonus-malus rendszer,
ha egy ügyfelünknek egyidejűleg több
gépkocsija van?
A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba
sorolás – a személyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötődik,
nem választható külön.
Ha a szerződőnek már van egy gépkocsija, de mellé
vásárol egy másikat, és ez is ugyanabba a járműkategóriába
tartozik, az újabb gépjármű biztosítási szerződését
csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású
gépkocsi szerződése érdekmúlás miatt (eladás, ajándékozás,
totálkár, lopáskár stb.) megszűnik, akkor a
megszűnéstől számított két éven belül, a megszűnés
napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető
az üzembentartó által bármely meglévő vagy új
gépkocsira kötött szerződésre. (A járműkategóriának
azonosnak kell lennie, így pl. személyautó besorolása
csak személyautóra vezethető át.)
Ha szerződőnknek egy időben (folyamatosan) több gépkocsija
is van, a felelősségbiztosítások között nem lehet
felcserélni az osztályba sorolást.
Átvezethető-e a megszerzett bonus fokozat az új
gépjárműre, ha az előző jármű a család más
tagjának nevén szerepelt?
A bonus rendszert szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget.
Ha például a család bármely tagjának volt egy gépkocsija,
és annak szerződése már elért valamilyen bonus osztályt,
csak akkor vezethető át az új gépjármű szerződésére
a bonus, ha az új autó ugyanazon családtag nevére kerül,

feltéve, ha a üzembentartóként ő szerepel a forgalmi engedélyben,
és az ő nevére kötik meg a biztosítást.
Hogyan (és miért) lehet az okozott kárt
megtéríteni a biztosítónak?
Azon ügyfeleinknek, akik másoknak kárt okoztak, társaságunk
– miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárkifizetésről
értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az okozott
kár összegéről, legfeljebb: 50 ezer Ft-ig). A levélben
társaságunk tájékoztatja a károkozót az okozott kár teljes
összegéről is. Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy
az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül a károkozó
– saját elhatározásából – a biztosító részére visszafizesse
a vétlen károsultnak kifizetett összeget, így a már
korábban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.
Kit illet a kármentességgel szerzett
díjkedvezmény, vagy kit terhel a károkozás
következményeként fizetendő magasabb díj?
A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos
előnyök és hátrányok mindig a biztosítást megkötő
üzembentartó személyéhez fűződnek függetlenül attól,
hogy a járművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi
engedélybe bejegyzett üzembentartó engedélyével.
Az előzőek alapján felhívjuk szíves figyelmüket arra,
hogy fontolják meg, kinek adják kölcsön a járművüket,
mert az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is
jelentkező – hátrányos következményeit mindig a gépjármű
tulajdonosa (a forgalmi engedélybe bejegyzett
üzembentartója), a szerződő viseli.
Mi történik a már megszerzett bonusszal
(malusszal), ha a személygépkocsit eladják,
vagy a forgalomból kivonják?
A bonus besorolás megmarad, ha a szerződés megszűnésétől
számított két éven belül ugyanazon gépjárműkategóriába
tartozó gépjárműre új szerződéskötésre

kerül sor bármelyik magyar vagy EU-tagállamban
bejegyzett biztosítónál.
Mi történik a már megszerzett bonusszal, ha
szüneteltetni szeretnék a biztosítási szerződést?
A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától
kezdődően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha
a járművet hivatalosan kivonják a forgalomból. A forgalomból
való kivonást igazolja a forgalmi engedély, vagy a
hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági
határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre
a bonus folytonosság átvezethető. A bonus osztály-
emelkedés viszont csak akkor ismerhető el, ha a
szerződés a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig
fennállt, és kármentes volt.
Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási
szerződésének díját eladás és bizományba adás
esetén?
Ha a gépkocsit adásvételi szerződés megkötésével értékesítik,
akkor az eladás napjáig kell a díjat megfizetni.
Nagyon sok ügyfelünk vásárol új gépkocsit a régi beszámításával
úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi
szerződést köt.
A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi
autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi
árába – jogilag nem következik be az adásvétel, tehát
nem lehet ilyen indokkal a szerződést vagy a díjfizetést
megszüntetni. Ugyanis ha valaki a leadott gépkocsit
próbaútra viszi, okozhat és szenvedhet is kárt. E károkat
a tulajdonosnak – vagyis annak a személynek, aki bizományba
adta a gépkocsit – kellene megfizetnie; őt terhelné
a kártérítési felelősség, hiszen nem történt tulajdonosváltozás.
Ez azt jelenti, hogy ügyfelünknek érvényes
felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie,
hogy az esetlegesen okozott károkat a biztosító
megtéríthesse helyette.

A bizományba vevő nem köthet biztosítást, mert nem ő
a tulajdonosa a gépkocsinak.
Megoldást jelenthet, ha az ügyfél meghatalmazza a kereskedőt
a gépjármű forgalomból való kivonására a bizományosi
időszakra, ekkor sem a szerződőnek, sem a kereskedőnek
nem kell kifizetnie a biztosítási díjat, de a közúti
közlekedésben így a jármű nem vehet részt.
Hogyan és mikor lehet biztosítót váltani?
Mennyiben érinti ez a bonus-malus osztályba
sorolást?
A biztosítási év vége előtt 30 nappal a szerződést írásban
lehet felmondással megszüntetni, és más biztosító társaságnál
a következő évre megkötni. Biztosítót váltani év
közben anélkül, hogy a szerződő másik járművet vett
volna, a törvényi szabályozás értelmében nem lehet.
Ha az ügyfél biztosítási szerződése a gépjármű eladása,
ellopása, forgalomból való végleges kivonása (érdekmúlás)
miatt év közben megszűnik, akkor egy másik járműre a felelősségbiztosítást
bármely biztosító társaságnál megkötheti.
Az érdekmúlás miatt megszűnt szerződés alapján az
ügyfél részére a korábbi felelősségbiztosítója köteles
kártörténeti igazolást kiadni. Ha a szerződőnek az igazolást,
a szerződést kötő biztosító részére nem adja át, ez a
biztosító nem állapíthat meg más osztályt csak A00-t.
Ha a biztosítási szerződés év végén felmondás miatt
szűnik meg, és a szerződő a részére kiállított igazolást
nem juttatja el az új szerződését kezelő biztosítóhoz,
akkor az köteles a szerződés hatályba lépését követő 30
napon belül beszerezni azt a szerződő előző biztosítójától.
A beszerzés feltétele, hogy az ügyfél megadja a megszűnt
szerződését kezelő biztosítójának nevét és a biztosítási
kötvényének számát. Az igazolás beérkezéséig a
biztosító a szerződés osztályba sorolását a szerződő nyilatkozata
szerint állapítja meg. Az igazolás beérkezését
után az új szerződést kezelő biztosító módosítja a szer27
ződés bonus-malus besorolását a szerződéskötés dátumára
visszamenőleges hatállyal.
Mikor szűnik meg az osztályba sorolás?
Az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két
éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre, és
megszűnik az osztályba sorolása.
A már megszerzett bonus besorolás megtartása, valamint
az egyéb hátrányos jogkövetkezmények elkerülése
érdekében kérjük Önt, hogy járművének eladása, forgalomból
való kivonása esetén ezt a tényt mielőbb szíveskedjék
bejelenteni társaságunk bármelyik egységénél.
Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, illetve a
bonus-malus rendszerrel kapcsolatban további kérdései,
észrevételei vannak, forduljon bizalommal társaságunk
szakembereihez, vagy hívja telefonos központunkat:
06-40-421-421, illetve keresse fel internetes honlapunkat,
melynek címe: www.allianz.hu.


Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában:
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések
esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az
időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről
szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.)
meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában
engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság
területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban:
biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben
tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjárműkategóriánként,
és – a flotta kivételével – bonus-malus
osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan
a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj
meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós
tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott
gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő
biztosítási szerződés;
2009. évi LXII törvény
kivonatos szövege

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában
az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés
időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján
kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező
díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában
kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség
időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető,
általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan
megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi
engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély,
valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros
kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni
vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság – szerződő üzemben tartó által biztosított
gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek
darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként
hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a
közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPMBM
együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II.
b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi,
mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros
kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá
a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett
segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom
elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek
számára rendezett sportrendezvény;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt
kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződésre vonatkozó igazolás, amely
tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot,
valamint a szerződés hatálya alatt harmadik szemé31
lyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás
kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben
jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek
számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem
azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel
elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal
nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy
nem felismerhetők;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre
jogosult személy vagy szervezet;
21. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti
biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott
pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség
ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben
tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott
korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó
gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel
okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás
országa a Magyar Köztársaság;
22. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük
szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek
feladata a belföldi károsult más tagállam területén
telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően
a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett
kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak
kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása
esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben
meghatározott esetekben;
29. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább
25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó
fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő,
legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást
okozó sérülés;

33. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos
időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő
leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még
nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
34. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország
hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben
tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában
a tulajdonos;
35. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott,
egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-
felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a
nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően
a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára,
a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezet meglétének igazolására;
36. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások
alapján az ezen megállapodásokban részes
országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok
hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az
országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezet igazolásául elfogadják.

A gépjármű-felelősségbiztosítás
általános szabályai
A biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben
tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a
gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére,
az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási
szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani
(biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként
nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű
hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának
időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból
történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban
meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett
gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel
kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség
tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű
tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően
igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett
személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt
kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles
a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést
haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve
ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási
kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély,
illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének
időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási
kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés
legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban,
amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a
biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel
hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha
a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar
Köztársaság – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre
bocsátástól számított harmincnapos időtartamra
az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű
üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának,
melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a
Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek
szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó
– a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a
13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok
szerint köteles elfogadni.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama
alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint
(díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak
az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet
nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag
az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél
a szerződés az adott biztosítási időszakban
díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben
tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni,
ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak
végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási
időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben
tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül
követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem
köteles elfogadni.
6. §
(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával
jön létre.
(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben
tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő
ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási
feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a bizto35
sító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy
annak képviselője részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak
átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében
meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2)
bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés
akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon
belül nem nyilatkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az
ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti
tartalommal – jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben
az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a
díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő
hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott
indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható
módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának
és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha
az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől
számított 15 napon belül nem kifogásolja, a
szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban
a módosított ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,
köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat
módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított
lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés
az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött
szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.
7. §
(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak
utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább
36
30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban,
indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos,
ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott
eseteken túl – a szerződés csak a felek közös
megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű
forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása
esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli
üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon
belül nem történik meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog
átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett
üzemben tartó személyében változás áll be.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában
a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e
törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű
forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és
ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű
tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos
(átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog
változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége
teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő
bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba
bejegyzett üzemben tartó személyét érintő
változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e
tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg
– a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű
üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a
tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását
igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel
végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles
a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
37
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés
esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének
tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben
meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést,
illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30
napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény
rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény
eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden,
a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges
körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló
szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam
utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a
határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén
az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet
nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló
okirat számát.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a
fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat
a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a
gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett
személy által kötött szerződés ezen üzemben
tartó hatósági okiratba történő bejegyzése napján lép
hatályba, ennek hiányában – ha az üzemben tartó hatósági
okiratba történő bejegyzése a szerződéskötést követő
30 napon belül nem történik meg – megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni
a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett
adatok változását.
38
10. §
A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási
időszakra kötött további biztosítási szerződés
érvénytelen.
A gépjárműflottára kötött szerződésre
alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő
felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a
szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot,
a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában
– az egyedi szerződéseket illető díjtarifa meghirdetésével
egyidejűleg – a következő naptári évre vonatkozó
díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlapján
meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.
(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában
a meghirdetett – időszak, illetve tartam kezdőnapján
érvényben lévő – díjtarifa alapján alakítja ki és azt
az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek
kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú
szerződés is köthető.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára,
és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a
kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel
szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű
üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsul39
tak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén
káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi
sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió
Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek
magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen
jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés
költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt
időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta,
vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén,
amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda
megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének
mértéke a káresemény helye szerinti ország
gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll
fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási
kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény
helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító
helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben
vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati
összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény
egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több
jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a
13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget,
akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési
igénynek a károkra káreseményenként meghatározott
összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll
fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét
kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható
járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben
rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél,
a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan
csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
40
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra
(dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti
összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor
figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet
kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak
fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben
az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra
meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni,
amilyen arányban a károsult a biztosítási
összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak
akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési
igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási
összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik
(pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát
az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette,
a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi
érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből
az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési
összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül.
A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat
a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg
írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási
összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti
felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban
az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából
eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre
jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban
keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi
használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
41
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással
szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve
elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy
az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros
hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán
keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül
– munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás
következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási
vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés
során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül
keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban
folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból
adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény
következményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek
esetében a biztosítási szerződés határozatlan
tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban
tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek,
továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és
a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok),
továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba
helyezésre nem kötelezett gépjárművek eseté42
ben, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a
biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú
szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti
közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági
erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú
szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási
időszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében,
továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott
esetekben a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak
végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton
fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama
alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés
kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja
a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a
következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában
rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint
várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő
hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus
úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok
területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országa43
inak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a
magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő
kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a
felek által a szerződésben meghatározott időpontban,
ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában,
a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben
tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó járműnyilvántartásba
történő bejegyzésének időpontjában
kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási
szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék,
a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli
elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél
közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg
nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben
olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj
(első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében
meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén
a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő
kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése,
a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó
személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása,
illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó
bejegyzés törlésének időpontjával szűnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel
történő megszüntetése esetén a szerződés
megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási
44
időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási
időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi
idő zárónapján szűnik meg.
Díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára
előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig
járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási
díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg
a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos
díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott
időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet
a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet
pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján
esedékes.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának
hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a
szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a
biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik
nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés
mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított
hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a
teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő
45
eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben
egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől
számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15
napon belül az üzemben tartónak igazolható módon
értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése
díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az
üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be,
az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától
számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést
követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát
alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti
a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon
belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot
helyreállítását.
(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés
szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés
megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti,
és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését
követően a szerződéses állapot helyreállításáig a
gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve
azzal kárt nem okoztak.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó
szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles
kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a
fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést
követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
46
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó
meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség
időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája
nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak
szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes
biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra
járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel
– köteles megfizetni.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében
meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári
évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját
gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a
Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos
napilapban és honlapján.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában
a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt
az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú
szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján
érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában
a (2) bekezdésben meghatározottak szerint
alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját
október 30-ig legalább két országos napilapban és
a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja
meg.
47
(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott
naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át
követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját
az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a
honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon
átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar
Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik,
köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben
említett információk a kárképviselő székhelyén vagy
lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a
biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától
kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben
meghatározottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet
eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
Bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó
díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a
biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények
számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére
köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak
szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni,
a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert
működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat
kiadni.
48
Szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban
szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az
üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás
következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes
kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes
kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró
időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus
úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak
megfelelően a kivonás napjától a szünetelés
lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba
helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított
hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat
hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége
– a felek eltérő megállapodásának hiányában – a
szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében
fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben
meghatározott értesüléstől számított 15 napon
belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés
szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező
károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó
kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő
hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek
esetében a szünetelésnek nincs helye.
49
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti
Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási
Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az
e törvényben foglaltak szerint megtéríti.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási
szerződés keretei között a károkozó gépjármű
üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül,
illetve az e törvényben meghatározott esetekben a
Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel)
rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó
Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti
tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti
tagállamban, amennyiben a baleset a
zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől
(székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a
károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is
érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei
a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a
gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges
– a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban
meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges
körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott
adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása
céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a
Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez,
a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárkép50
viselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási
szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra
vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől,
illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül
köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása
esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az
önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei
a káresemény bekövetkezése és a káresemény
bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési
megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási
Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti
Irodával szemben nem alkalmazhatók.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez
szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények
leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos
hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével
– 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban
bejelenteni.
(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező
üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5
munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének
bejelenteni.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni
azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres
vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben
az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező
üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5
munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének
bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője
jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási
szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről
gondoskodni.
51
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének
határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla
kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési
eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság
tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás
állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §
(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes
adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító
megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról,
valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre
vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges
alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője,
a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a
Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen
dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon
belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a
kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon
belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni
azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem
vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra
vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította,
vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt
egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a
felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű,
vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított
felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak
és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése
alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten
köteles megállapítani.
52
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős
ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre
– is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő,
a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla
kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű
pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított
összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés
jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak
megfizetni.
Törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási
Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített
összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat
– a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben
az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért
felelős személlyel szemben.
Visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. §
(6) bekezdésében meghatározott esetben, illetve fizetésképtelenné
vált biztosító helyett eljárva a Kártalanítási
Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg
megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó
vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül
vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén
bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan
okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt
állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a
53
gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve,
ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát
nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak
tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint,
illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel
nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól,
ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta
át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel
vezető esetében a gépjárművezetői engedély
meglétét alapos okból feltételezte;
e) vaz üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű
súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával,
illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos
veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés
megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
vagy egyébként terhelő közlési,
változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét
nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési
kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában,
valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles
a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei
között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító,
a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője
legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában
meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített
szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda,
valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb
750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy
az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezett54
ségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a
Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője
követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei
között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító,
a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla
kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
A gépjármű-felelősségbiztosítás
különös szabályai
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége
35. §
(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel
nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó
gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a
Magyar Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban
meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának
megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak
alapján – a 36. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási
Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A
Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében
meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult
kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles
megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a
forgalomból kivont gépjárművel, továbbá fizetésképtelenné
vált biztosítónál a károkozás időpontjában szerződéssel
rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozták.
(2) Ha biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben
tartó magyarországi telephelyű gépjárművével más tagállam
területén kárt okoz, vagy ha a károkozó gépjármű
rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar
Köztársaság, a Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (2)
bekezdésében meghatározott mértékig megtéríti a károsult
kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a
55
tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja
visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott
károk esetében a Kártalanítási Számla kezelőjét e
kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás
alapján terheli.
(3) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét
megbízhatja a károk rendezésével és perbeli képviselete
ellátásával.
36. §
(1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben
köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult
a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy
vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.
(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból
eredő megtérítési követeléseket a
Kártalanítási Számla nem fedezi.
(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási
kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel
a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező
közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési
berendezésekben és egyéb közművekben, ezek
tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben
okozott károkra.
(4) Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal
vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási
Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott
károkat is.
(5) A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30
napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű
által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének.
Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének
önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla
kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
56
(6) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító
között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát
megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla
kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával
elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi
meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók
között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult
kárát megtéríteni.
(7) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási
Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult
országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában
hasonló esetben kártalanítás jár.
(8) A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a
Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének
kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása
és – átalányösszegben is megállapítható – költsége megtérítését
követelheti:
a) egyetemlegesen a biztosítási fedezettel nem rendelkező
üzemben tartótól és attól a vezetőtől, aki a gépjárművet
az üzemben tartó engedélye nélkül vagy a
biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette;
b) egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a
forgalomból kivont gépjármű üzemben tartójától és
vezetőjétől;
c) az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezetőjétől;
d) az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben
ennek személye ismert és a károkozásért felelős;
e) az üzemben tartótól, ha a káresemény a 26. §-ban
meghatározott szünetelés ideje alatt következik be.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője e törvény alapján feladatainak
ellátása, illetve őt megillető igényének érvényesítése
érdekében pert indíthat.
(10) A Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet
megtérítési igényt az elhunyt üzemben tartó, illetve
vezető örököseivel szemben.
57
Ellenőrzés és nyilvántartás
A biztosítási fedezet fennállásának igazolása
44. §
Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe
üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes
forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani,
a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját)
cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát
elvégezni abban az esetben lehet, ha az e törvény szerinti
biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.
45. §
(1) A gépjármű üzemben tartója vagy vezetője köteles a
jogszabályok által meghatározott esetekben a biztosítási
fedezet fennállását tanúsító – külön rendeletben meghatározott
– igazolóeszközt az ellenőrzésre jogosult
hatóságnak átadni.
(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás
kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével,
vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során
megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes
biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a
hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye
(székhelye) szerinti illetékes jegyző haladéktalanul felhívja
az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának
igazolására. Ha ezen igazolás a külön rendeletben
meghatározott adattartalommal kiállított biztosítást
igazoló okirattal történik, ahhoz az adott biztosítási időszakra
vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás
feladóvevénye (csekk) vagy díjfizetést igazoló
bizonylat bemutatása szükséges.
(3) Ha az üzemben tartó a (2) bekezdés szerinti felhívás
kézhezvételétől számított 8 napon belül a külön
rendeletben meghatározott igazolóeszközök valamelyikével
nem igazolja a biztosítási fedezet fennállását,
a jegyző fellebbezési jogra tekintet nélkül, a külön jog58
szabályban meghatározott módon a gépjárművet
kivonja a forgalomból és egyidejűleg gondoskodik a
kivonás tényének járműnyilvántartásba történő
bejegyzéséről. Törölni kell a járműnyilvántartásból a
forgalomból való kivonásra vonatkozó döntés alapján
tett bejegyzést, ha a jegyző a döntést visszavonta, a
másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság a
döntés végrehajtását felfüggesztette vagy a döntést
megsemmisítette.
(4) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek
biztosítási fedezetének igazolására a Magyar
Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.
Hatálybalépés
58. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
– 2010. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
59. §
(1) E törvény rendelkezéseit – a határozott időre szóló
szerződések kivételével – figyelemmel a (2) bekezdésben
foglaltakra, a hatálybalépéskor már megkötött szerződésekre
is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépését követően, amennyiben az
e törvény szerint szerződéskötésre kötelezett személye
és az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött
– határozatlan tartamú – szerződésben szereplő
szerződő személye eltér, az adott gépjármű vonatkozásában
csak abban az esetben köteles az e törvény szerinti
szerződéskötésre kötelezett személy új szerződést
kötni, ha akár a tulajdonos, akár az üzemben tartó személyében
változás állt be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött
szerződés esetében az új szerződés – a 10. §-ban
59
meghatározott rendelkezések ellenére – érvényes, a
korábban fennálló szerződés hatályát veszti.
(4) A hatálybalépés napját megelőzően bekövetkezett
káresetekhez kapcsolódóan a kártérítési igények érvényesítésével
összefüggő eljárásokra, a helytállási kötelezettség
mértékére a káresemény időpontjában hatályos
jogszabályokat kell alkalmazni.
61. §
(1) E törvény 22. §-ában meghatározott rendelkezéseket
azon fedezetlenségi díj megfizetésére kell alkalmazni,
ahol a fedezetlenség időtartama e törvény hatálybalépését
követően kezdődik. (Allianz Hungária Zrt.)


A 2012-re köthető biztosításokról mindent megtalál itt: Kötelező biztosítás 2012