Nettó BÉRKALKULÁTOR 2016 - Adó, nyugdíj, táppénz kalkulátor 2016

You are here Címlap

Új Önkormányzati Törvény 2011-2012: jönnek a járások és az új önkormányzati adók

E-mail Nyomtatás PDF


Új Önkormányzati Törvény 2011-2012: jönnek a járások és az új önkormányzati adók. Budapesten a city, vidéken pedig a járás lehet az új önkormányzati rendszer alapja, melynek tervezete hamarosan a kormány elé kerül. A jövőben az önkormányzatokat a járási rendszer válthatja ki, a kormány emellett számtalan szigorítást tervez a finanszírozás terén.

Az önkormányzati működés átalakításának célja, egy demokratikus elven működő, szabályozott, költségtakarékos és feladatorientált önkormányzati rendszer megvalósítása. Ennek érdekében a jelenlegi széles feladat- és hatáskörrel rendelkező, de nem gazdaságos, kevéssé hatékony önkormányzati feladatellátást felváltaná a kötelező önkormányzati feladatok pontos, - önkormányzati szintenként (község, város, megye) differenciált meghatározására épülő rendszere.

Az állami és önkormányzati feladatok szétválasztásával biztosítható, hogy az önkormányzatok valóban a helyi közügyeket intézzék. Ehhez szükség van arra, hogy a jelenlegi, a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok átkerüljenek a létrehozandó járási kormányhivatalokhoz. Az önkormányzati működést demokratikus elven, de az állam által erőteljesen szabályozott és a helyi választó polgárok, valamint a kialakítandó törvényességi felügyeletet ellátó szervezetrendszer által átlátható és ellenőrizhető módon, a jogok és a kötelezettségek összességére vonatkozóan kell biztosítani. Ne fordulhasson elő, hogy a választott képviselő testületek nem végzik el feladataikat, felelősség nélkül kezelik a helyi közösség közfeladatok ellátására biztosított vagyonát.

Az önkormányzati rendszer pénzügyi-gazdasági stabilitása érdekében a finanszírozási rendszer olyan átalakítása szükséges, hogy a jelenlegi forrásszabályozást, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok feladat finanszírozása váltsa fel. Az önkormányzatok az adott feladatra kapott pénzt csak az adott feladatra fordíthatják és önként vállalt feladatokat jellemzően csak az ún. saját bevételeik terhére vállalhatnak.
Az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelése, a túlzott mértékű eladósodás megakadályozása érdekében gátat kell szabni az önkormányzati kötelezettségvállalások (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) lehetőségének. Korlátok előírására és a kötelezettségvállalás állami jóváhagyására van szükség.

Az önkormányzati törvényben szükséges rendezni azt a kérdést, hogy amennyiben az önkormányzati feladatot az állam veszi át, úgy az annak ellátásához szükséges vagyontárgyakat az állam részére térítésmentesen kell átadni.
A gazdálkodás biztonsága érdekében - a felelősségteljes, költséghatékonyságot is szem előtt tartó helyi döntések elősegítésére - szükséges az állam ellenőrző szerepének erősítése.

A helyi adóztatási jog átalakul, bővül, ugyanakkor a települések egyes saját bevételeik meghatározott részét szabályozott célokra kell fordítsák (iparűzési adóbevételükből fejlesztéseket végezzenek, hozzájáruljanak területi szinten is a fejlesztések megvalósulásához).

A polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorításával is elő kell segíteni a minél felelősségteljesebb településvezetői magatartást.
Mindezek érdekében a minden önkormányzat esetében érvényesülő, általános előírásokon túl az egyes önkormányzati típusok vonatkozásában speciális intézkedésekre is szükség van.

Így a községekben meghatározott lélekszám alatt megszűnne a főállású polgármesteri státusz és meghatározott lélekszám alatt az önkormányzat nem működtethetne önálló hivatalt. Ilyen esetben a községi igazgatási feladatokat (pl. helyi adóügy) a járási székhelyen működő összevont (egyesített) önkormányzati hivatal látja el.
Egyes kötelezően ellátandó feladatokra kötelező társulási rendszer előírása, az önként vállalt feladatellátások vonatkozásában az önkéntes társulás elve érvényesülne.

A megyei önkormányzatok szerepének újra gondolása indokolt. Döntési alternatíva, hogy a megyék kapjanak-e területfejlesztési funkciót (azaz szerepük erősödjék), emellett meg kell határozni, hogy milyen intézményfenntartói szerepük legyen. A megye szerepe a megye és a megyei jogú város viszonyrendszerében is szabályozandó.

A főváros helyzetét a főváros és a kerületek viszonyrendszere határozza meg.
E tekintetben alapvetően három elképzelés körvonalazható.
1)    egypólusú/egységes fővárosi önkormányzati rendszer,
2)    jelenlegi kétszintű önkormányzati rendszer megtartása a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti munkamegosztás átstrukturálásával.
3)    "city" koncepció. Ennek is több változata lehet, attól függően, hogy a belső városmag a "city" mellett, hány külső kerület van. (pl. egy budai és egy pesti, avagy 8-10 kerület működne).

Mindezek értelmében, olyan önkormányzati rendszer jöhet létre, amely képes lesz a helyi lakosság szükségleteinek és igényeinek biztosítására, valamint hosszú távon nyújt kiszámítható gazdasági alapot.

Új Önkormányzati Törvény tervezet letöltése



Newer news items:
Older news items: