Nettó BÉRKALKULÁTOR 2016 - Adó, nyugdíj, táppénz kalkulátor 2016

You are here Címlap

Szja bevallás 2011: 150 milliárd forinttal maradt több a lakosságnál

E-mail Nyomtatás PDF


Szja bevallás 2011: 150 milliárd forinttal maradt több a magyar lakosságnál. A magánszemélyek összevont jövedelme tavaly a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 1,4 százalékkal (az inflációnál kisebb mértékben), 119,8 milliárd forinttal nõtt, az adókötelezettség teljesítése után a jogszabályi változásoknak köszönhetõen 150 milliárd forinttal több maradt a lakosságnál.

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a 2010-es adóévrõl 4,5 millió magánszemély adott be szja bevallást, ez 22 ezerrel haladja meg az elõzõ évit, vagyis a foglalkoztatottak köre szélesedett. A 4,5 millió bevallóból azonban csak 3,5 millió fizetett adót. Az önbevallók aránya 1 százalékkal csökkent, de még így is 79 százalék választotta ezt a bevallási módot. A csökkent adattartalmú bevallás lehetõségével a 3,55 millió önbevalló mintegy kétharmada élt. Az egyszerûsített bevallást 242 ezren - az elõzõ évinél 53 ezerrel többen - választották, így már 5,4 százalékos arányt képvisel. A munkáltatón keresztül elszámolók száma mintegy 5 ezerrel, 709 ezerre csökkent, arányuk 15,8 százalék, a tavalyival közel azonos maradt.
A 2010-es adóévre az adóalanyok 8.395,9 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, ami 119,8 milliárd forinttal meghaladja az elõzõ évit. A bruttósítás hatásaként 2.075 milliárd forint a jövedelemnövekmény, így összesen 10.471 milliárd forint adóalap keletkezett. A munkaviszonyból származó bérjövedelmek az összevont jövedelmeknél nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal emelkedtek. Tavaly 3,74 millióan rendelkeztek munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, amelynek átlagos összege éves szinten 1,86 millió, havi szinten 155 ezer forint volt. A munkaviszonyból származó bérjövedelmek 1,9 százalékkal nõttek, a munkabérrel rendelkezõk létszáma 1,5 százalékkal, a bérjövedelem egy fõre jutó átlaga pedig 0,4 százalékkal.

A 2010-ben kapott végkielégítésbõl származó jövedelem - bár kormányváltás volt - több mint 40 százalékkal visszaesett - ismertette Varga Árpád. Az önálló tevékenységbõl származó jövedelmek 13,6 százalékkal nõttek és 251,7 milliárd forintot tettek ki. Az átalányadózó egyéni vállalkozók, mezõgazdasági õstermelõk által megszerzett jövedelem - ez 2010-tõl került át az összevont jövedelmek körébe - 14,6 milliárd forint növekményt eredményezett az önálló tevékenység jövedelmei között. Azok száma, akik a nyugdíjukon kívül egyéb jövedelmet is szereztek, 486 ezerrõl 474 ezerre csökkent, az egy fõre jutó összegek 3,2 százalékos emelkedése következtében azonban a nyugdíj soron kimutatott jövedelem nagysága 0,5 százalékkal, 507,9 milliárd forintra emelkedett. Az összevont adóalapot terhelõ számított adó 2010-ben 2.009 milliárd forintot tett ki, az összevonás alá tartozó jövedelmek 23,9 százalékát, ami megegyezik a korábbi években tapasztalttal.

Tavaly változott az összevont jövedelmet terhelõ számított adót meghatározó adótábla: míg 2009-ben 1,9 millió forint éves jövedelemig 18 százalék, az a fölötti jövedelmek esetében pedig 36 százalékos volt az adókulcs, 2010-ben a bruttósított jövedelmek 5 millió forintos éves összegéig 17 százalék, fölötte 32 százalék lett az adóterhelés. A korábban alsó sávhatárként meghatározott összegig az adóterhelés megnövekedett, majd egészen 20 millió forint éves jövedelemig csökkent. Az összevont jövedelmek átlagos adóterhe 1,7 százalékponttal, 16,2 százalékra mérséklõdött.

Az adókötelezettséget csökkentõ tételeket igénybe vevõk köre szûkült, az elszámolt összeg ugyanakkor 153,4 milliárd forinttal, 649,9 milliárd forintra nõtt, ami az adójóváírás kiterjesztésének köszönhetõ: 2010-ben az elõzõ évinél 384 ezerrel több magánszemély vette igénybe ezt a kedvezményt, s a fajlagos összeg is 90 ezerrõl 140 ezer forintra emelkedett. Összességében adójóváírás címén az elõzõ évinél 206,8 milliárd forinttal több, összesen 484,1 milliárd forint kedvezményt számoltak el a magánszemélyek.

A lakáscélú hitel kedvezménye évrõl évre szûkül, 2010-ben 89,9 ezer - az elõzõ évinél 42 ezerrel kevesebb - magánszemély vette igénybe 9,4 milliárd forint összegben, ami 4,2 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évinél. Az önkéntes pénztárakhoz történõ befizetések után az elõzõ évinél 1,2 milliárd forinttal magasabb összegrõl rendelkeztek a magánszemélyek. A külön adózó jövedelmek összege a 2009. évihez képest közel harmadával, 399 milliárd forintra csökkent, 76 ezer fõvel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, miközben az átlagos adóterhelés 24,3-ról 25,2 százalékra nõtt. Szinte mindenféle forrásadós jövedelem visszaesett az elõzõ évhez képest a törvényi változások és a gazdasági környezet miatt.

A 2010. évi jövedelemszintet csökkentette, hogy a tagi kölcsön elengedés valamint az adóamnesztia kedvezményes, 10 százalékos adózásának lehetõsége korábbi formájában 2010-re megszûnt (ez 2009-ben 43,1 milliárd forintot tett ki a jövedelmek között). Szintén kikerült a forrásadós jövedelmek közül az átalányadózás során képzõdött jövedelem (2009-ben 14,5 milliárd forint). Az osztalék címén juttatott jövedelmek közel harmadukra estek vissza, 193,8 milliárd forintos összegükkel azonban így is közel 50 százalékot képviselnek a forrásadós jövedelmekben. Az árfolyamnyereségbõl származó jövedelmek 8,6 milliárd forinttal, az ingatlan bérbeadás jövedelme 11,7 milliárd forinttal, míg a tõzsdei ügyletek/ellenõrzött tõkepiaci ügyletek jövedelme 3,8 milliárd forinttal maradt el az elõzõ évitõl. Külföldrõl az összes külön adózó jövedelem 3 százaléka származott. (MTI)