BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér számítása 2018-ban

You are here Címlap

EVA 2011: az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi szabályai

E-mail Nyomtatás PDF


EVA 2011: az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi szabályai. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) szóló törvény módosítására a kormány által beterjesztett javaslat nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január 1-től, a változtatások csak technikai jellegőek. Továbbra is marad a bruttó 25 M Ft-os árbevételi plafon és a bruttó árbevétel után fizetendő 30%-os EVA adó, amihez a székhely szerinti iparűzési adó (ami Budapesten 2%) 50%-át kell megfizetni.

Egy budapesti székhellyel rendelkező cégnek így összesen 30% /EVA/ + 1% /IPA/ adót kell fizetni, így megmarad a nettó 86,25%-ka. Összegezve: az EVA segítségével továbbra is csak a nettó számlaérték 13,75%-át kell megfizetni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval
együtt számítva 25 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára
kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek
és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az adózó az evával összefüggő
adókötelezettségeinek teljesítése során elsősorban az eva-törvény1 rendelkezéseit
köteles alkalmazni, de – más adónemekhez hasonlóan – az Art.2 előírásait is figyelembe
kell vennie.

Az eva hatálya alá bejelentkezhet

. az egyéni vállalkozó (az Evtv.4 szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott
személy5, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi
ügyvivő, az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi
iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja), a magán-állatorvosi
tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély);

Miután az Evtv. hatálya 2010. január 1-jétől kiterjed a gyógyszerészeti magántevékenység
folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyre,
ezért az eva-törvényben – az egyéni vállalkozó fogalma alatt – ennek
külön felsorolása nem szükséges. Hasonló okok miatt került ki az európai közösségi
jogász is a felsorolásból, mivel ezt a tevékenységet az ügyvédekről
szóló 1998. évi XI. törvény alapján csak ügyvéd folytathatja.
. az egyéni cég;
. a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet,
a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,
a közjegyzői iroda és az erdőbirtokossági társulat;
. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti
társaság.
Az eva a következő adónemeket váltja ki:
. egyéni vállalkozók esetében:
o a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni
adót vagy (kivéve az evás időszakot megelőzően érvényesített olyan
kedvezmények utáni adó összegét, amelyet amiatt kell megfizetnie az
adózónak, mert a kedvezmény érvényesítéséhez rendelt feltételeknek
nem felelt meg) átalányadót, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a Szja törvény8
szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett;
o az általános forgalmi adót (kivéve: az V. részben ismertetett eseteket).
. a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni
cégek esetében:
o a társasági adót (kivéve: a kis- és középvállalkozási adóalapkedvezmény
és egyéb kedvezményi feltételeknek való evás időszakban
előforduló meg nem felelés esetén, lásd a 1143-as bevallást);
o a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
o a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;
o az általános forgalmi adót (kivéve az V. részben ismertetett eseteket).

I. Bejelentkezés és az azzal kapcsolatos nyilatkozatok

I. 1. Az evát választó új adózók bejelentkezése
Az eva-törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző
év december 20-áig jelentkezhetnek be az erre rendszeresített külön nyomtatványon10.
A bejelentését az adózó december 20-áig minden kötelezettség nélkül írásban visszavonhatja.
A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye.11
A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy amennyiben például egy egyéni vállalkozó
december 10-én bejelentkezik, majd a bejelentését december 18-án írásba visszavonja,
akkor ezt jogszerűen megteheti.
Ugyanakkor a bejelentés visszavonására december 20-át követően már nincs lehetősége,
éppen úgy, mint arra sem, hogy a bejelentését az említett időpont után tegye meg.
A bejelentést követő évben az egyéni vállalkozót az adóhatóság az első esetben evaadóalanyként
tartja nyilván, míg az utóbbi esetben az adókötelezettségét az Szja törvény
alapján kell teljesítenie.
A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó már a bejelentés időpontjában megfelel az
adóalanyiság választásának és az adóalanyiság évére vonatkozó valamennyi feltételnek,
valamint nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása. E tényekről a bejelentkezés alkalmával az arra
rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni kell.
A már az eva-törvény hatálya alá tartozó adóalany nem köteles minden évben bejelentést
tenni, ha továbbra is az eva szerint kíván adózni, ilyen esetben az állami adóhatóság
az adóalanyt továbbra is adóalanyként tartja nyilván.

Az adózóra az adóévben nem lehet az eva-alanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni,
ha a bejelentkezését jogszerűen nem tehette volna meg, vagy a kijelentkezést
jogszerűtlenül nem tette meg.
A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (közkereseti társaságok és
betéti társaságok) és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek választhatnak,
hogy a nyilvántartásaikat a számviteli törvény14 szabályai szerint a kettős
könyvvitel rendszerében, vagy az eva-törvény bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályai
szerint vezetik. Erről a választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig
nyilatkozni kell, az nem változtatható meg, és nem is vonható vissza az adóalanyiság
időszaka alatt. A jogi személyeknek és a korlátolt felelősségű egyéni cégeknek a kettős
könyvvitel rendszerében kell teljesíteniük nyilvántartási kötelezettségüket.

I. 2. Adóalanyiság megszűnése
Amennyiben az adóalany a következő adóévben már nem kíván az eva szerint adózni,
akkor ezt december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be
az állami adóhatóságnak, azonban az említett időpontig a bejelentését írásban visszavonhatja.
Az adóalany köteles a bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az evatörvényben
meghatározott bármely feltételnek, vagy az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál,
az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
Az eva-törvény hatálya alá tartozó adózónak csak akkor kellett nyilatkozatot tennie a
2010. évre, ha:
. nem felelt meg az eva-törvényben meghatározott választási feltételek valamelyikének,
és emiatt ki kellett jelentkeznie az eva hatálya alól, vagy
. nem kívánta ezt az adózási módot fenntartani
Az eva alanyiság megszűnését lásd részletesebben a VII. részben.

II. Az adóalanyiság választásának feltételei

Az evás adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek
Az adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét az eva-törvény rendelkezései szerint,
ha az adóévet (2011. évet) megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben
(2009. évben és a 2010. évben)
. egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét, azzal, hogy a folyamatos
tevékenység végzésére és a bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik
arra az egyéni vállalkozóra, aki a tevékenységét vagy szolgálatát szü netelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben17 meghatározott
gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
szóló törvényben18 meghatározott gyermekgondozási díjban részesül;19
. a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég
nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben,
a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban egyéni cégben (az öröklést
kivéve) új tag (új tagok együttesen) nem szerzett (szereztek) 50 százalékot
meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség
ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
. 2009-ben és 2010-ben az áfatörvény20 szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra,
műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó
vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok
alkalmazására;
. nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya
alatt;
. az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás
alapján bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
és az egyéni cég a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt
(vagy annak megfelelő bevételt) számolt el.
Az előzőeken túlmenően az a személy lehet az eva alanya, akinek/amelynek
. az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele
a 25 millió forintot22 nem haladta meg;
. az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható éves szintre átszámított öszszes
bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg.
Az evás adóalanyiság választásának további feltételei:
. ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 25 millió forintot nem
haladja meg és
. az evás adóévben nem folytat:
o a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
o a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet
. belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,24 kivéve, ha a tevékenységét
szünetelteti.
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég – az
előzőeken túlmenően – csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben

. valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is és azt is, ha az
adózó tulajdonában saját üzletrésze van);
. más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik
részesedéssel (kivéve, ha az a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott
részjegy, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba
hozott részvénye).

III. Áttérési szabályok

III. 1. Áttérés a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól evára

Az egyéni vállalkozó esetében az eva-törvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző
adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden
olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről
kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény
szerinti adóalanyiság első adóévét. A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból
származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt
meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani,
amíg az egyéni vállalkozó e törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét
vagy – ezt megszüntetve – az Szja törvény szerinti átalányadózást alkalmazza.26
A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét – az adóalanyiság 2011.
évre való választása esetén – a 2010. évi bevallásban (1053-as bevallásban) szerepeltetni
kell.
Amennyiben az adózó a Szja törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói
adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék, vagy foglalkoztatási kedvezmény
címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére
vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, ha
például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja,
stb. az Szja törvényben meghatározott időszakon belül, akkor az adott tárgyi
eszközre tekintettel nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját a
kedvezmény érvényesítésének évében alkalmazott adókulccsal vállalkozói személyi
jövedelemadó címén meg kell fizetnie.

III. 2. Áttérés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alól az evára

A vállalkozásnak a tao.-törvény28 előírása alapján a jogutód nélküli megszűnésre
irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ennek tartalmi elemei:
III. 2. 1.
Az evát választó adózónak 2011. május 31-éig a 1071EVA számú megszűnő bevallást
kell benyújtania a 2010. évi társasági adókötelezettségéről.
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha a 2010. adóévre vonatkozó
bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, akkor a bejelentés jogszerűtlenségére
vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy a bejelentés jogszerűtlenségét
megállapító adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától (amennyiben
a nyilatkozattétel nem történt meg) számított 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére
(2010. évre) vonatkozóan a társasági adóról a 1028, vagy 1029 számú adóbevallást
benyújtani. A bejelentés adóévére az adózó által benyújtott megszűnő adóbevallás
(1071EVA) törléséről az állami adóhatóság hivatalból intézkedik.
III. 2. 2.
Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem
vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet.29 Az adóhatóság
a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról.
Amennyiben az adóévre vonatkozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna
meg, akkor nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye
alól.
III. 2. 3.
Az eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartás vezetését választó közkereseti társaságnak
és betéti társaságnak, korlátlan egyéni felelősséggel működő egyéni cégnek az üzleti
évre (2010. évre) vonatkozó beszámolója alapján, a beszámoló letétbe helyezésére
előírt határidőig kell megállapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót.30 Ez azt jelenti,
hogy a 2011. január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekményüknek meghatározott –
nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után osztalék utáni
adót kiváltó adót kell fizetni. Ezt az adót három év alatt, egyenlő részletekben (a személyi
jövedelemadó számla számra) kell megfizetni.31
Adóalap megállapítása:
± Eredménytartalék
+ Saját elhatározásból lekötött tartalék
± Mérleg szerinti eredmény
+ Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség
– Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (kivéve a vagyoni betétként
szerzett eszközök)
± Adóalap
Az adó mértéke a pozitív adóalap 16 százaléka, amely összeget a közkereseti társaságnak
és a betéti társaságnak, a korlátlan egyéni felelősséggel működő egyéni cégnek a
1071EVA számú bevallásban kell szerepeltetnie.
III. 2. 4.
A tao.-törvény hatálya alól kikerült adózóknak a megszűnő bevallásban figyelembe
kell venni a tao.-törvény szerinti korrekciós tételeket, melyek a 1071EVA bevallás kitöltési
útmutatójából ismerhetők meg.
Az eva választása előtt igénybe vett kedvezmények elvesztésének jogkövetkezményei:
Az eva-törvény hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó
rendelkezések szerint már nem tartozik a tao.-törvény hatálya alá, azonban az evás
időszakot megelőzően a tao.-törvény előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel
kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett
jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt
követő eva bevallásban kell bevallani. Ezek a következők:
. Amennyiben az adózó a tao.-törvény hatálya alatt kis- és középvállalkozási
adóalap-kedvezményt érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást
nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti,
apportálja, térítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének
adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél
figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adót
meg kell fizetnie.
. Ha az eva előtti időszakban a mikro vállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás
növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb az evás időszak alatt a
létszáma csökken, akkor az eva alanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége
keletkezik a tao.-törvény rendelkezései szerint.
. A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a
lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi
pótlék terheli az eva alanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített
összeg azon része után, amelyet eva alanyként a lekötés évét követő
négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem
használ fel.
. A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társasági adókötelezettség
és késedelmi pótlék terheli az eva alanyt abban az esetben, ha a hitelszerződés
megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe –
kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás
következtében maradt el –, vagy, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében
vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.
. Amennyiben az adózó az evás időszakot megelőzően a sávos társasági adókulcsot
alkalmazta, és az emiatt kieső adó összegét a tao.-törvény előírásainak
megfelelően lekötött tartalékba helyezte, akkor ezen összegnek – a lekötés adóévét
követő négy adóévben történő – nem a tao.-törvény szerinti célokra történő

feloldása miatt, illetve, ha az adózó ezen összeget a jelzett határidőn belül nemhasználta fel, akkor az eva alanyiság alatt társasági adó- és késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége keletkezik

III. 2. 5. Számviteli szabályozás
A piaci szereplők tájékoztatása érdekében a beszámoló kiegészítő mellékletében az
eva-törvény szerinti nyilvántartás választására utalni kell.
A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég,
a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az
ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda, illetve választásának
megfelelően a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számviteli
törvény előírásai szerint a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
III. 2. 6. A tagnak juttatott bevétel és a vállalkozásba befektetett összeg minősítése az eva hatálya alatt
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a tagja,
volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt (ide nem
értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak
a díját) a tag, a volt tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni.32
A Szja törvénynek és az Art.-nak egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személyiség nélküli adózónak
és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek abban az esetben, ha
olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen
magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni
adót kiváltó adó alapját csökkentette.33
Amennyiben a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság, egyéni cég adóalany az adóalanyiságának időszaka alatt az
első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja,
volt tagja (örököse) részére, akkor az adóalany a Szja törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből)
származó jövedelemre, vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseit alkalmazza.
A saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott
osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére
tekintettel, tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének
nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.34
Abban az esetben, ha a számviteli törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a tagi
jogviszony megszűnésére tekintettel az utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében
kimutatott kötelezettség alapján juttat bevételt a társaság volt tagjának vagy e tag örökösének,
akkor ilyen esetben a Szja törvény vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.35
Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyisága
az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi
jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból
kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem

meghatározásakor a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély
adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:
. az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai
szerint teljesítő adózónál az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot
és mérleg szerinti eredményt;
. az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számviteli törvény
előírásai szerint teljesítő adózónál az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti
évnyitó mérlegében kimutatott saját tőkét (levonva belőle a nyitó mérlegben
kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját
csökkentő tételként elszámolt értéket).36

III. 3. Átlépés az áfatörvény hatálya alól az eva-törvény hatálya alá

Az adózó áfa adóalanyisága az eva-törvény hatálya alá való bejelentkezés következményeként
megszűnik (annak ellenére, hogy eva adóalanyként is figyelemmel kell
lennie az áfatörvény egyes előírásaira, és egyes esetekben áfa-kötelezettség is terheli).
Az eva adóalannyá válással összefüggésben nem az áfatörvény megszűnésre vonatkozó
előírásait kell alkalmazni, hanem az eva-törvény speciális – az áfatörvényben megfogalmazottaknál
kedvezőbb – rendelkezéseit. Az eva-törvény megfogalmazása szerint
az áfa adóalany az eva-törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha áfa
adóalanyisága a bejelentés napját tartalmazó adó-megállapítási időszak utolsó napjával
az áfatörvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint
megszűnt volna. Az ehhez kapcsolódó adókötelezettségét az adózónak az eva-törvény
hatálya alá történő bejelentkezése napját is magában foglaló adó-megállapítási időszakról
benyújtott áfa-bevallásában kell szerepeltetnie, a következő előírások figyelembe
vételével:
1. Amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfa
adóalanyként történő megszűnéssel egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége
alól, a kivont vagyon után az áfatörvénynek a bevételszerző tevékenységből
történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerint kell az adófizetési
kötelezettséget teljesítenie.37 (Így az olyan termék után, amelyet az adózó
az eva-törvény szerinti adóalanyiság időszakában már nem fog a vállalkozási
tevékenységében hasznosítani, fizetendő áfát kell szerepeltetnie az utolsó adómegállapítási
időszakról benyújtandó áfa-bevallásában, feltéve, hogy az adott
termékkel összefüggésben levonható áfája volt.38)
2. A bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés
évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget
is) tekintetében az adózót adófizetési kötelezettség terheli. Az adózó az
adófizetési kötelezettségét – a megszűnésre, mint termékértékesítésre tekintettel
– az áfatörvénynek a tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályai szerint köteles
teljesíteni (azzal az eltéréssel, hogy a tárgyi eszközre fizetett előleget is tárgyi
eszköz beszerzésként kell figyelembe venni).39 Így például, ha az adózó

2011-től vált az eva-törvény alanyává és 2010-ben az áfatörvény általános szabályai
szerint adózott, az utolsó adó-megállapítási időszakról benyújtandó áfabevallásában
fizetendő adót kell szerepeltetnie azoknak a tárgyi eszközöknek a
tekintetében, amelyeket 2010-ben szerzett be. A fizetendő adó a tárgyi eszköz
rendeltetésszerű használatba vételének hónapjától számított 60 hónapnak – ingatlan
esetén 240 hónapnak – a hátralévő hónapjaira időarányosan eső előzetesen
felszámított adó összege.40
3. Amennyiben a megszűnéshez kapcsolódó áfa-bevallásban meghatározott elszámolandó
adó negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti.
4. Az olyan áfa adóalanyt, aki/amely az eva adóalannyá válását megelőzően alanyi
adómentes volt, nem terheli az 1–2. pont szerinti kötelezettség.42

IV. 1. Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben
meghatározott korrekciós tételekkel.43 Az adó mértéke a pozitív adóalap 30
százaléka.44 Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen
meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, akkor az értékhatárt
meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.45
Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó
jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni cégek esetében a vállalkozási (gazdasági)
tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és
bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított általános
forgalmi adót is.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén bevételnek minősül a számviteli
törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatott)
árbevétel, bevétel.
A bevétel minősítésével kapcsolatos további tudnivalók
Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt
és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely
egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több
személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír,
az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint
az adóalany javára elengedett kötelezettség, vagy átvállalt tartozás.
Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra
cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése
időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenér-

ték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek,
vagy érvényesítenének.
Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az
adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.48
Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat
kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes,
az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási
árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet
devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése
nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének
euróban kifejezett ellenértékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti
Bank a bizonylat kibocsátásának napját – más esetben a bevétel megszerzésének a
napját – megelőző naptári negyedévére vonatkozóan tesz közzé.
Nem minősül bevételnek:
. az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen
a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);
. az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét
folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként)
történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön,
hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság
időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből
azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első
adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számviteli törvény
rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen
a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);
. az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének
napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany
köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének
megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget
meghaladó rész bevételnek minősül;
. az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási
tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási
díj, a biztosító szolgáltatása).50
Valamennyi eva alanynál növeli a bevételt:
. a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel.51
Egyéni vállalkozók esetében növeli a bevételt:
. az adóalanyiság megszűnésének évében (adózó visszatér a személyi jövedelemadó
törvény hatálya alá) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére

vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított készlet értéke, kivéve, ha az
adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadót választja.
Növeli a megszűnés szabályai szerint nyilvántartott készlet értéke a bevételt
akkor is, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti.

Társas vállalkozások, egyéni cégek esetében növeli a bevételt:
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor
a bevételt növeli
. a kapott előleg.
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózónál a bejelentés adóévét követő
első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel,
amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan
. a beszámoló mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
. az egyszerűsített mérlegben a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás
alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek
között mutatott ki.
Valamennyi eva alanynál csökkenti a bevételt:
. a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés,
kártalanítás összege, valamint a vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak
károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól
vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől káreseménnyel
kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel
kapott bevételként elszámolt kártérítés összege;55
Az előzőeken túlmenően, ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett (mutatott
ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi
adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével,
amelyre az említett adót megállapította.56
Bizonylat módosítása esetén az áfatörvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében
előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kibocsátásának napján kell a bevételi
nyilvántartást a módosítás összegével – értelemszerűen módosítani.57
Amennyiben az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó egyben őstermelő is,
akkor a kétféle tevékenységgel összefüggő, de fel nem osztható költségeket a bevételek
arányában meg kell osztani azzal, ha az őstermelő bevétele 8 millió forintot nem haladja meg (kistermelőnek tekinthető), akkor a kistermelői tevékenységére az átalányadózást
is választhatja.
Egyéni vállalkozók esetén csökkenti a bevételt:
. a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege.
Társas vállalkozások, egyéni cégek esetében csökkenti a bevételt:
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetén
. az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan az a bevétel, amelyet a
mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki, és amelyet
. a bejelentés üzleti évére vonatkozóan az egyszerűsített mérlegben kimutatott
vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.60
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor
a bevételt csökkenti:
. a kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt, vagy visszafizetett
összeg,61
. az az adóévi bevétel, amelyet a számviteli törvény rendelkezései szerint az egyszeres
könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós
tételként számolt el.


A bevétel megszerzésének időpontja
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál a számviteli törvény szerint
meghatározott időpontot kell a bevétel megszerzésének időpontjaként alapul venni.63
A többi adóalanynál (egyéni vállalkozó és az eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartást
választó közkereseti társaság és betéti társaság, egyéni cég) a bevétel megszerzésének
időpontja64:
a. pénz esetében az átvétel, a jóváírás napja;
b. dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének
időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán
való jóváírás napja;
c. igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az
áfatörvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége

keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános
forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem);
d. forgalomképes, vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől
kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére, vagy megszüntetésére
jogosult;
e. elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozásnál az a nap, amelyen a kötelezettség,
illetve tartozás megszűnik.
Az előzőekben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap,
amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni
jogosult.
A bevétel megszerzésének időpontja egyéni vállalkozó, a bevételi nyilvántartást vezető
közkereseti és betéti társaság, egyéni cég esetében – az előzőekben foglaltaktól eltérően
– a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az egyéni vállalkozó, a közkereseti
társaság és a betéti társaság, egyéni cég a bevételt az előzőekben felsorolt időpontig
még nem szerezte meg. Bizonylat módosítás esetén az áfatörvénynek a számlázásra
vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kibocsátásának
napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével – értelemszerűen –
módosítani.
Az eva alapját kizárólag az adóalany által megszerzett bevételek képezik, módosítva
az eva-törvényben meghatározott jogcímekkel.
Az előzőeken túlmenően, ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett (mutatott
ki), amelynek alapján társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt)
kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót
megállapította.
A számla módosítás címén az eredeti és a módosított összeg különbözete az adóalapot
korrigálja.

IV. 2. Az adóelőleg, adó bevallása és megfizetése valamennyi evát választó adóalany esetében

Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek
felel meg. A bevallás benyújtásának határideje egyéni vállalkozók és a számviteli
törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaság, egyéni cég esetében az
adóévet követő év február 25-e, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó
esetében az adóévet követő év május 31-e.
Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó
adóalanyoknak az adóalanyiság megszűnését követő 30. napig, a számviteli törvény
hatálya alá tartozóknak az adóalanyiság megszűnését követő 150. napig kell a
bevallást benyújtaniuk.66
Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő
hónap 12-éig) adóelőleget fizet, az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az
adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik
a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-áig a
várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét. Az adóelőleg
alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, módosítva a korrekciós tételekkel,
mely után az adó mértéke 30 százalék.
Az adóévre megállapított eva összegét – az adóévben már befizetett adóelőlegek (ideértve
a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget is) beszámításával – a bevallás
benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.
Az adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi
pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte.
Amennyiben az adóévben már befizetett előleg összege meghaladja az adóévre megállapított
evát, akkor az adózó a különbözetet, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban
a bevallás benyújtására előírt naptól jogosult visszaigényelni a 17-es számú
nyomtatványon.
A különbözetet az adóhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja
vissza.

V. Eva alanyként teljesítendő áfakötelezettség

Az eva alanyát áfa fizetési kötelezettség terheli:
. a termékimport után,
. vagyonkivonás esetén,
. az Európai Közösségen (továbbiakban: Közösség) belüli termékbeszerzés
esetén,
. az áfatörvény előírásai szerint fordított adózás alá eső belföldi ügyletek után
termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőként,
. szolgáltatás igénybevevőként az áfatörvény előírásai szerint belföldön teljesülő,
határon átnyúló szolgáltatások után.
A termékimportot terhelő áfát a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki).68 Minden
egyéb esetben az adózónak önadózás útján kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie,
az adófizetési kötelezettséggel járó ügylet tartalmától függően kell a megfizetendő
áfát az eva-bevallásban vagy a 1186-os számú (speciális) áfa-bevallásban szerepeltetni.
Az eva adóalanynak – az előzőek szerinti fizetési kötelezettségei ellenére – nincs áfalevonási
joga. Az eva adóalanyként megvalósított ügyletekkel kapcsolatban áfalevonási
jogot az eva-adóalanyiság megszűnését követően sem lehet gyakorolni.69 (Az
eva adóalany áfa fizetésre kötelezését a közösségi jogharmonizációs kötelezettség és
az ennek hiányában érvényesülő adózásbeli előny indokolja.)
A közösségi adószámmal rendelkező eva alanyt bevallási, összesítő nyilatkozat benyújtási
kötelezettség terheli a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynyal
létesített kereskedelmi kapcsolatra tekintettel, olyan ügyletekkel összefüggésben
is, amelyeket nem terhel áfa (Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és egyes,

az áfatörvény előírásai alapján a Közösség másik tagállamában teljesített szolgáltatások).
Az eva adóalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie, ha
. a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékeknek az adó nélkül számított,
összesített ellenértéke éves szinten a 10 000 eurót (2,5 millió forintot) meghaladja,
. a Közösség más tagállamaiból történt beszerzések, éves szinten a 10 000 eurós
(2,5 millió forintos) értékhatárt nem érik el, azonban azokra az eva adóalany
(belföldi) adókötelezettséget választ,72
. Közösségen belüli termékértékesítést végez,73
. a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt,
vagy ilyen adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe.74

V. 1. Vagyonkivonás

Amennyiben az adózó az eva adóalanyiságát megelőzően, áfa adóalanyként beszerzett
olyan terméket von ki a bevételszerző tevékenysége köréből (azt másnak ingyenesen
átadja, a továbbiakban magáncélra hasznosítja stb.) amelynek a beszerzésével összefüggésben
áfa-levonási jogot érvényesíthetett, akkor a kivonáskor áfa-fizetési kötelezettsége
keletkezik (feltéve, hogy az adózónak az eva adóalannyá válásával összefüggésben
az adott termékkel összefüggésben – a III. 3. szerint – nem volt áfa-fizetési kötelezettsége).
A vagyonnak a bevételszerző tevékenységből való kivonása után – ide
értve az adózóként való megszűnés időpontjában történő termékkivonás esetét is – az
áfatörvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerint
keletkezik adókötelezettség.75 [Az áfatörvény előírásának76 megfelelően ellenérték fejében
történő termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásának
köréből kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségleteinek kielégítésére,
vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg
azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék, vagy annak
alkotórészeinek beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási
jog illette meg.] Az áfa alapját a vállalkozásból kivont terméknek – vagy az
ahhoz hasonló terméknek – a teljesítéskor (vagyis a kivonáskor) megállapított beszerzési
ára, ilyen ár hiányában a kivonás időpontjában megállapított előállítási költsége77
képezi, melyet a termékre vonatkozó adómérték78 alkalmazásával megállapított áfa
terhel. A vagyon kivonására tekintettel fizetendő áfát az adózónak az eva-bevallásában
kell szerepeltetnie és az eva-bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

V. 2. Fordított adózás alá eső belföldi ügyletek

Az áfatörvény előírásának megfelelően egyes belföldön nyilvántartásba vett adózók
között megvalósuló ügyletek esetében a főszabálytól eltérően nem a termék értékesítője,
a szolgáltatás nyújtója az adófizetésre kötelezett, hanem a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője. Az ilyen ügyletek után az eva-törvény hatálya alá tartozó adózót
is áfa-fizetési kötelezettség terheli.79 Az áfa-fizetési kötelezettségnek a terméket
beszerző, szolgáltatást igénybe vevő eva adóalanyra történő áthelyeződésének személyi
feltétele, hogy
. a termék értékesítője illetve a szolgáltatás nyújtója belföldön nyilvántartásba
vett áfa adóalany, vagy eva adóalany legyen,
. a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának ne legyen olyan –
áfatörvényben szabályozott – jogállása, amelynek alapján tőle az adó fizetése
nem lenne követelhető (pl. ne legyen alanyi adómentes adóalany).80
Az áfa-fizetési kötelezettségnek a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő eva
adóalanyra történő áthelyeződésének tartalmi feltétele, hogy a felek között a következő
ügyletek valamelyike valósuljon meg:81
. építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő
ingatlan átadása a jogosultnak (megrendelőnek), még abban az esetben is, ha
a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta
rendelkezésre,
. építési-szerelési illetve egyéb szerelési szolgáltatás, amennyiben ez a szolgáltatás
ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására
– ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve,
hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása
építési hatósági engedély köteles;
. az előző két pont szerinti termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz történő
munkaerő kölcsönzés, kirendelés, illetve személyzetnek a rendelkezésre bocsátása,
. az áfatörvény 6. számú mellékletében meghatározott termék (pl. fémhulladék,
műanyag hulladék, üvegcserép, papír hulladék) értékesítése,
. az értékesítő választása alapján adóköteles ingatlan-értékesítés,
. adós és hitelezői viszonylatban olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként
lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul,
. felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás
hatálya alá tartozó adózó tárgyi eszközként használt termékének értékesítése;
és egyéb, a teljesítéskor szokásos piaci árát tekintve százezer forintnak
megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
. üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító vagyoni értékű jog átruházása.
A termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőként fizetendő áfát az eva alanyának
az eva-bevallásában kell szerepeltetnie és az eva-bevallás benyújtására előírt határidőig
kell megfizetnie.

V. 3. Közösségen belüli termékbeszerzés (és termékértékesítés)

A közösségi termékforgalomban, ha az értékesítés következményeként a termék az
egyik tagállamból a másik tagállamba kerül, az értékesítés helye szerinti tagállamban
adómentes Közösségen belüli termékértékesítés valósul meg, a rendeltetési hely szerinti
tagállamban pedig adófizetési kötelezettséggel járó Közösségen belüli termékbeszerzés.
Egyes speciális beszerzőkre ettől az általános szabálytól eltérő szabályok vonatkoznak.
A különös szabály alapján ezeknek az adózóknak az éves szinten 10 000
eurót (2,5 millió forintot) meg nem haladó beszerzése után az értékesítés tagállamában
áll fenn áfa fizetési kötelezettség, melyet az értékesítőnek kell teljesítenie (a beszerzőnek
nem kell a rendeltetési hely szerinti tagállamban a beszerzés után adót fizetnie).
Az eva alanyai a speciális beszerzői körbe tartoznak.
Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen – főszabály szerint – azok az ellenérték
fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél
a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal
rendelkező adózó (ideértve mindazokat, akiknek az Art. 22. §-a alapján közösségi adószámmal
kell rendelkeznie) és a terméket akár ő, akár az eladó, vagy bármelyikük
megbízásából egy harmadik személy egy másik tagállamból belföldre juttatja, fuvarozza.
83 Az áfa alapja a belföldön teljesített ügyletekre vonatkozó szabályok szerint állapítandó
meg, az adóalapra – amennyiben a termék nem tartozik az áfatörvény előírásai
szerint más adómérték alá – 25%-os mértékű áfa számítandó fel. A Közösségen belülről
történő termékbeszerzés után az áfa fizetési kötelezettség az ügyletet dokumentáló
bizonylat (számla, egyszerűsített adattartalmú számla illetve egyéb bizonylat) kibocsátásának
napján, de legkésőbb az ügylet teljesítésének napját magába foglaló hónapot
követő 15-én keletkezik.
Az eva alanyának be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, ha az adóévben a Közösség
más tagállamaiból beszerzett terméknek/termékeknek az adó nélkül számított öszszesített
ellenértéke a 2,5 millió Ft-ot meghaladja. Az adózónak a bejelentését azon
termékbeszerzését megelőzően kell teljesítenie, amelynek ellenértékével túllépi a jelzett
értékhatárt.85

Amennyiben a tárgyévet megelőző évben az eva adóalany által a Közösség más tagállamaiból
beszerzett terméknek/termékeknek az adó nélkül számított összesített ellenértéke
nem haladta meg a 2,5 millió Ft-ot, azonban a Közösségen belüli termékbeszerzés
után az áfa fizetési kötelezettséget a tárgyévben – választása alapján – belföldön kívánja
teljesíteni, e választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie
az állami adóhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen
belüli beszerzése, e választásának bejelentését a tárgyévi első Közösségen belüli
beszerzését megelőzően szükséges megtennie.
Az előzőek szerinti – bejelentő, változás bejelentő lapon tett – bejelentések alapján az
állami adóhatóság közösségi adószámot állapít meg. [Amennyiben az adózó a Közösségen
belüli termékértékesítésre – vagy szolgáltatás nyújtására illetve szolgáltatás
igénybevételére – tekintettel kapott közösségi adószámát termékbeszerzés során a Közösség
másik tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak megadja, e tényről ugyancsak
bejelentést kell tennie87 a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítését követő
hónap 20-áig.]
Amennyiben az eva alanyának az előzőek szerint közösségi adószámmal kell rendelkeznie
a Közösségen belüli termékbeszerzéssel összefüggésben, vagy a termékbeszerzés
során – az egyéb okból kapott – közösségi adószámát használja, a Közösségen belüli
termékbeszerzése után áfa fizetési kötelezettsége van, amelyet az áfatörvény rendelkezései
szerint kell megállapítania. A Közösségen belüli termékbeszerzésről a
1186. számú (speciális) áfa-bevallást, és 11A60 számú összesítő nyilatkozatot kell benyújtania.
Az áfa-bevallást és az összesítő nyilatkozatot arról a hónapról kell benyújtani,
amelyben a Közösségen belüli termékbeszerzés után az adófizetési kötelezettség
keletkezett. Az áfa-bevallást és az összesítő nyilatkozatot az adófizetési kötelezettséggel
érintett hónapot követő 20-áig kell – főszabály szerint elektronikus úton – benyújtani
és ugyanezen időpontig kell az adót megfizetni.
Az eva adóalany köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól, ha Közösségen
belüli termékértékesítést végez. A közösségi adószám megállapításához a bejelentését
a Közösségen belüli termékértékesítést megelőzően kell megtennie.89
Az áfatörvény előírásainak megfelelően Közösségen belüli adómentes termékértékesítés
– főszabály szerint – akkor valósul meg, ha a belföldi – magyar közösségi adószámmal
rendelkező – adóalany olyan termékértékesítést végez egy másik tagállamban
nyilvántartásba vett, Közösségen belüli beszerzés címen adófizetésre kötelezett személy
részére, amely termékértékesítés következményeként a terméket igazoltan a másik
tagállamba fuvarozzák, juttatják el.
A Közösségen belüli termékértékesítés után az eva adóalanynak áfa fizetési kötelezettsége
nincs, az abból származó bevétele eva kötelezettség alá esik. A Közösségen belüli
adómentes termékértékesítésről a 11A60. számú összesítő nyilatkozatot kell benyújta ni és az ügyletet szerepeltetni kell a 1186. számú áfa-bevallásban is. (A bevallást és az
összesítő nyilatkozatot az ügylettel érintett hónapról kell benyújtani, a tárgyhót követő
20-áig.)
[Az állami adóhatóság az adózó kérelme alapján, a bejelentés napjával – az adóév
közben is – törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy a Közösség más
tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolata nincs.]

V.4. Határon átnyúló szolgáltatások

Az eva adóalanynak is figyelemmel kell lennie arra, hogy az általa nyújtott illetve általa
igénybevett szolgáltatás az áfatörvény előírásai (37-46. §) szerint belföldön, a Közösség
másik tagállamában, vagy a Közösség területén kívül teljesül. A szolgáltatás
teljesítési helyének megállapítása szempontjából az eva adóalany a belföldön nyilvántartásba
vett áfa adóalanyokkal azonosan ítélendő meg.91
Az áfatörvénynek a szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó általános szabálya szerint
a teljesítés helyét attól függően kell megállapítani, hogy a szolgáltatás igénybe vevője
adóalany-e. Ha a szolgáltatás igénybe vevője adóalany, akkor a szolgáltatás teljesítési
helyét az igénybevevő letelepedési helye határozza meg. Ha a szolgáltatás igénybe vevője
nem adóalany, akkor a szolgáltatás a szolgáltatás nyújtójának a letelepedési helyén
teljesül.92 Különös szabály szerint állapítandó meg a teljesítés helye pl. az ingatlanhoz
kapcsolódó szolgáltatás esetén, a fuvarozási szolgáltatásnál, a közlekedési eszköz
bérbeadása esetén.
Az eva adóalanynak azok után – az áfatörvény előírásai alapján – belföldön teljesített
szolgáltatások után van igénybevevőként áfa fizetési kötelezettsége, amely szolgáltatásoknak
a nyújtója belföldön gazdasági céllal nem telepedett le (vagyis belföldön székhelye,
állandó telephelye nincs).93 Amennyiben a szolgáltatás belföldön nem letelepedett
nyújtója a Közösség területén kívül letelepedett adóalany, akkor az eva alanyának
az általa igénybevett szolgáltatást terhelő adót az eva-bevallásában kell szerepeltetnie
és az eva-bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.94 Amennyiben a
szolgáltatás belföldön nem letelepedett nyújtója a Közösség területén letelepedett adóalany,
akkor az eva alanynak a szolgáltatást terhelő adófizetési kötelezettség keletkezésének
hónapját követő hónap 20. napjáig benyújtandó 1186. számú áfa-bevallásban
kell az ügyletet szerepeltetnie, s ugyanezen időpontig kell az adót megfizetnie.95
Amennyiben a szolgáltatás nyújtója a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany
és a szolgáltatás teljesítési helyét az áfatörvény általános szabálya (37. §) alapján
kell megállapítani, a szolgáltatás igénybevételéről a 11A60 számú összesítő nyilatkozatot
is be kell nyújtani (tárgyhót követő 20-áig).

Az eva adóalanynak közösségi adószáma megállapítása érdekében bejelentést kell tennie
az állami adóhatósághoz, ha a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak
szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe. A bejelentést – a
bejelentő, változás bejelentő lapon – a szolgáltatást megelőzően kell megtenni.
Az eva adóalanyoknak összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtaniuk a Közösség másik
tagállamában teljesített szolgáltatásukról (ha a szolgáltatás teljesítési helye az
áfatörvény általános szabálya szerint állapítandó meg).98Emellett a Közösség más tagállamában
teljesített szolgáltatásukat a 1186. számú áfa-bevallásukban is szerepeltetniük
kell.
(A Közösségen belüli termékbeszerzéshez, termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz
és szolgáltatás igénybevételhez kapcsolódó adókötelezettség teljesítéséhez további
hasznos információk találhatóak a 17. számú információs füzetben.)
VI. Bizonylatolás, nyilvántartási kötelezettség
Az adóalanynak az eva-törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot kell
kibocsátania, mely kötelezettségét az áfatörvény X. fejezete szerint kell teljesítenie.100
Ennek megfelelően – főszabály szerint – a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére köteles számlát kibocsátani.
101. Számla kibocsátási kötelezettség terhelheti továbbá a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
előlege után is.102 Amennyiben az ellenértéknek az ügylet teljesítéséig bezárólag
történő megfizetése illetve az előleg megfizetése készpénzzel, készpénzhelyettesítő
fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a számlát haladéktalanul
ki kell bocsátani, egyéb esetekben – főszabály szerint – 15 nap áll rendelkezésre
a számlaadási kötelezettség teljesítésére.103 A számlának (illetve az egyszerűsített
adattartalmú számlának, nyugtának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak) az
áfatörvény előírásainak megfelelő adattartalommal kell rendelkeznie. A számlán az
áfatörvényben az adott termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására vonatkozóan
meghatározott adómértéknek megfelelő adót kell áthárítani. (A bizonylatolási kötelezettség
teljesítéséhez részletes tájékoztatás található a számla, nyugta adás alapvető
szabályairól szóló információs füzetben.)
Az eva adóalanyként bejelentkező egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartás vezetésére
kötelezett, amely szerint az adóalany nyilvántart minden olyan adatot, amely az adókötelezettség
teljesítéséhez, annak ellenőrzéséhez szükséges. A nyilvántartásban kizárólag
bizonylat alapján lehet adatokat rögzíteni, módosítani, illetve törölni (módosítás,
törlés esetén feltétel, hogy az eredeti adat megállapítható maradjon). Mind a bizonyla tot (2009. február 1-jétől ideértve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), mind a nyilvántartást
az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
Jogi személyiség nélküli társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) és a korlátlan
mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek az adóalanyiság bejelentésével egyidejűleg
választhatnak, hogy az eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartást, vagy a kettős
könyvvitel szerinti nyilvántartást vezetnek.
A jogi személyek, korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek pedig a kettős
könyvvitel rendszerében kötelesek nyilvántartásaikat vezetni. A bevételi nyilvántartás
vezetése mellett az adókról, járulékokról és a szigorú számadású nyomtatványokról
külön nyilvántartást kell vezetni.

VII. Az adóalanyiság megszűnése

Megszűnik az adózó adóalanyisága
. a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy
adókötelezettségeit nem az eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy a
bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg;
. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már
nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;
. az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő
nappal;
. a kapott előlegről kibocsátott utolsó számla kibocsátásának napját megelőző
nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott
ki számlát;
. az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság
számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés
akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;
. a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;
. a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a
megszűnés napjával;
. részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot (együttesen
50 százalékot) meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez(
nek) olyan magánszemély(ek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban
nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni);
. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának
korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.
Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az eva-törvény hatálya
alá nem lehet bejelentkezni, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság
egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.106 Ilyen esetben az egyéni cég – mivel

újonnan alapított vállalkozásnak minősül, ezért – két év elteltével a törvényben meghatározott
egyéb feltételek megléte esetén választhatja az adóalanyiságot.

VII. 1. Az adóalanyiság megszűnése egyéni vállalkozók esetében

Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva-törvény hatálya alól „kijelentkezik”, vagyis
ezt az adózási módot a következő évre nem választja, akkor adókötelezettségét a vállalkozói
személyi jövedelemadó szerint teljesíti, illetve a törvényi feltételek megléte
esetén választhatja a következő adóévre az átalányadózást.
Az áttérést követően nyilvántartásait a Szja törvény rendelkezései szerint kell vezetnie.
Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára a Szja törvény
nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezései szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie
minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog
használni.
Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, a Szja törvény alapján költségnek
minősülő kiadást (ideértve az értékcsökkenési leírás és beruházási költségek
összegét is) elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben az adóalanyiság évközben szűnik
meg (pl. március 31-ével), akkor az értékcsökkenési leírást időarányosan kell elszámoltnak
tekinteni.
Az eva időszaka alatt megszerzett, előállított nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján
a magánszemély csak annyiban jogosult az adóalanyiság megszűnése után költséget
elszámolni, amennyiben rendelkezik az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához
szükséges, más által kibocsátott bizonylattal.
Az evás időszakban adóévenként 20–20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni az evás
időszakot megelőző év(ek)ről áthozott veszteség összegéből.
Amennyiben évközben szűnik meg az adózó eva alanyisága, akkor az év hátralévő részében
keletkező jövedelmét az evás időszakot megelőző évekről áthozott, az evás időszakban
elszámoltnak minősülő veszteségre is figyelemmel a még fennálló veszteség
összegével csökkentheti.
Amennyiben az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély elveszti vagy korlátozzák
cselekvőképességét, nem szűnik meg az adóalanyisága, feltéve, hogy tevékenységét
törvényes képviselője folytatja.
Az egyéni vállalkozó halála esetén tevékenységét özvegye, vagy örököse folytathatja,
ennek feltétele, hogy e szándékát az adóhatóságnak 90 napon belül be kell jelentenie.
Ilyen esetben a tevékenység folytatója a bejelentéssel egyidejűleg választhatja az eva
adóalanyiságot a rá vonatkozó feltételek szerint.
Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja az adóévben az átalányadózásra vonatkozó
rendelkezéseket, ha az adóévben jogszerűen nem jelentkezhetett volna be az eva hatálya
alá. Nem választható az átalányadó akkor sem az adóévet követő négy adóévben,
ha az adóalanyiság év közben szűnt meg.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy
vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, akkor az
immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként
történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról
szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából
származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége.
Meg kell jegyezni, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni
vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt,
vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

VII. 2. Az adóalanyiság megszűnése a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében

A beszámoló készítési kötelezettség nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra,
korlátlan mögöttes felelőséggel működő egyéni cégre, amennyiben az eva-törvény
szerinti nyilvántartást vezette.
A számviteli törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) adózónak (közkereseti
társaságnak és betéti társaságnak, korlátlan mögöttes felelőséggel működő egyéni cégnek)
tételes leltárral (és leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött nyitómérleget
kell készíteni.
A kiegészítő mellékletben az eva-törvény szerinti nyilvántartásról a számviteli törvény
szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.
Társasági adó tekintetében az eva alanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell
tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett
bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá
költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor
a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző
adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét.
Elszámoltnak kell tekinteni az evás adóéveknél adóévenként 20–20 százalékot az előző
időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél.
Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell
venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a tao.-törvény rendelkezései
szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság (a bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaság és betéti társaság),
egyéni cég megszűnése esetén az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli,
ha a kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett
összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla,
egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. napon még nem vált bevétellé.
Ezek a bevételek – az említett adóalanyok megszűnése esetén – eva-kötelesek.

VII. 3. Az adóalanyiság megszűnése és az áfakötelezettség

Az eva adóalanyiság megszűnését követően továbbra is gazdasági tevékenységet folytató
adózó új áfa adóalanynak minősül (vagyis olyan áfa adóalanynak, aki/amely a
forgalmi adó rendszerében nem jogutódja sem az eva adóalanynak, sem az eva adóalanyiságot
megelőzően létezett áfa adóalanynak). Az eva adóalanyiság megszűnését követően
az új áfa adóalany az eva adóalanyként lezárt időszakban beszerzett termék,
igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított forgalmi adót nem helyezhet
levonásba.117 Az eva adóalanyiság megszűnését követően ugyanakkor az új áfa
adóalanynak nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után,
amely az eva adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősül. Az áfa
adóalannyá váláshoz kapcsolódóan az adózót az áfa adózási mód tekintetében bejelentési
kötelezettség terheli.119 Amennyiben az adózó bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
vagy késedelmesen teljesíti, akkor – főszabály szerint – csak általános szabályok
szerinti adózóként teljesítheti áfa-kötelezettségét (pl. az alanyi adómentesség választásának
joga nem illeti meg).
Amennyiben az adózó adóalanyisága úgy szűnik meg, hogy az eva-alanyiság megszűnését
követő időszakra adóhatósági becslésnek van helye,120 a becslés során előzetesen
felszámított áfát (levonható adót) nem lehet megállapítani.

VIII. Járulék és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség

Az eva-törvény az eva adóalany egyéni- és társas vállalkozók járulék és egészségügyi
hozzájárulásának vonatkozásában nem tartalmaz előírásokat, e kötelezettségekről a
Tbj.122valamint az Eho tv.123 rendelkezik.
Eva adózó egyéni vállalkozók járulékfizetése
Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége attól függően alakul,
hogy vállalkozását milyen tevékenységként végzi.
Megkülönböztetünk:
– főfoglalkozású,
– heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve nappali tagozaton
tanulmányokat folytató (többes jogviszonyos), valamint
– kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót.
A járulékok fajtái és mértéke
Társadalombiztosítási járulék: 27 százalék, amelyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási
járulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék
1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék
1 százalék.
A biztosított által fizetendő:
. nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, abban az estben is, ha az egyéni vállalkozó
magán-nyugdíjpénztári tag,
. az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási
járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék,
a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
Figyelem!
A magán-nyugdíjpénztári tag 2011. december 1-jétől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
nyugdíjjárulékot nem fizet, 10 százalékos mértékű tagdíj kötelezettséget
teljesít.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendő egészségügyi
szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).

VIII. 1. A főfoglalkozású (biztosított) eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetése

A főfoglalkozású (biztosított) eva adózó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási-, a
nyugdíjjárulékot (tagdíjat), az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a Tbj.
szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
A főfoglalkozású vállalkozó esetében Tbj. szerinti minimálbér:
a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes 78 000 forint minimálbér,
azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum
havi 94 000 forint összege.
Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a Tbj.
szerinti minimálbérnél magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre
szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november
hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz
benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Az egyéni vállalkozó a Tbj. szerinti minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási
járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot
fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási
díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban,
ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési
támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja -,
b. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c. fogvatartott,
d. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni
vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Amennyiben az előzőekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán
át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári
napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az adott időtartamok naptári napjai és a
járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni
akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött
vagy szűnt meg.
A Tny. tv.124 szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet
végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével
- a társadalombiztosítási járulékon felül – 13 százalékos mértékű korkedvezmény-
biztosítási járulék fizetésére is köteles, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön
jogszabály szerint mentesítették.
A társadalombiztosítási járulékot. a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-
piaci járulékot, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulékot havonta a tárgyhónapot
követő hó 12-éig kell megfizetni.

VIII. 2. Többes jogviszonyos eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

124 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)
Példa: A biztosított főfoglalkozású eva alany egyéni vállalkozó főtevékenysége
adószakértői tevékenység, amely tevékenységet személyesen végez. Főszabályként
a vállalkozónak 2011. január 1-jétől havi 94 000 forint járulékalap
után kell a járulékokat megfizetnie, mivel főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget igényel. A magasabb összegű társadalombiztosítási
ellátások megszerzése érdekében a jogszabályban rögzített garantált bérminimum
havi összegét meghaladó járulékalap után önkéntes döntés alapján
akkor fizethet járulékokat, ha az erre vonatkozó nyilatkozatot határidőben
megteszi.

A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti eva adózó egyéni vállalkozó
esetében a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék,
valamint a nyugdíjjárulék alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
(Nem kell tehát a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási és az 1,5 százalék
mértékű munkaerő-piaci járulékot megfizetni, illetve nincs legalább a Tbj. szerinti minimálbér
utáni járulékfizetési kötelezettség.)
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó járulékalapja szintén az evatörvényben
meghatározott adóalap 4 százaléka, azonban a társadalombiztosítási járulék,
a természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék mellett a 2
százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban
előírt munkaidőt össze kell számítani.
Heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató
a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel
csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott
munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.
A többes jogviszonyos eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói,
hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb
járulékalap utáni járulékfizetést.
A járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

VIII. 3. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet
saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő
személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.125
Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény
alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját
jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú
nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj,
a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi
nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi
nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a
szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított
rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi
járadék és a rehabilitációs járadék,

2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló
uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül,
3. az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató jogállását nem érinti, ha
az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.126
Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 5 100, napi 170
forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A nyugdíjjárulék alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő
hó 12. napjáig kell megfizetni.
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási
járulékot főszabályként egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ettől eltérően, az
egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata
alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a
társas vállalkozás fizeti meg utána.127
Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a
kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a. keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b. fogvatartott,
c. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága
szünetel,
d. egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

VIII. 4. Járulékok bevallása

A főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozó a járulékbevallási kötelezettséget az
Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az ’58-as számú
bevallás benyújtásával köteles teljesíteni.
Az a több biztosítási jogviszonyban álló – a VIII. 2. pontban említett - egyéni vállalkozó,
aki az Eva tv. szabályai szerinti adózást választotta, az evaalap 4 százaléka után fizetendő
járulékokat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig az ’58-
as számú bevallásban a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.
A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített
„NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban
azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá a tevékenységet
lezáró adóbevallásra.
Az Eva tv. szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
– az előzőektől eltérően - a járulékait az adóévet követő év február 25-ig a ’43-as számú
bevallásában közli.
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak
adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a ’08-as számú bevallásban
kell teljesítenie.

VIII. 5. Társas vállalkozás, társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás, illetve társas vállalkozó tekintetében eltérő
rendelkezés hiányában a járulékfizetésnek a Tbj. 27-28. §-ai szerint kell eleget tenni.
E kötelezettségekről a „Társas vállalkozások, társas vállalkozók járulékfizetésének
alapvető szabályai”című, 12. számú információs füzetből tájékozódhat.

VIII.6. Egészségügyi hozzájárulás

Az eva-törvény e tekintetben sem tartalmaz eltérő rendelkezéseket, ezért „az egészségügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettség” című információs füzetből tájékozódhat az
egészségügyi hozzájárulás általános szabályairól.

IX. Szakképzési hozzájárulás

Valamennyi eva alanyt érinti a szakképzési hozzájárulás kötelezettség, ha munkaviszony
keretében magánszemélyt foglalkoztat. Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni
a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény130 alapján alkalmi munka keretében
foglalkoztatott személy után.
A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első
napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Ha az adózó szakképző iskolával
kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés
alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor
szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként
havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával,
összesen legfeljebb a meghatározott kötelezettség összegéig. A szakképzési hozzájárulást
negyedévenként kell megállapítani, (a kötelezettség-csökkentés figyelembe
vehető a megállapításkor), valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget
az adóévre vonatkozó eva bevallásban kell bevallani. A szakképzési hozzájárulást (kivéve
az utolsó negyedévre megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet kö vető hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást
az eva megfizetésére előírt határidőig kell megfizetni.

X. Cégautóadó

A cégautóadó szabályai alapján az eva megfizetése nem mentesít a cégautóadó-kötelezettség
alól.
Miután az evás egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el, ezért a Gjt.131 alapján erre
tekintettel nem terheli cégautóadó-kötelezettség. Az evás társas vállalkozás ellenben
a költségelszámolástól függetlenül a cégautóadó alanya, amennyiben belföldi hatósági
nyilvántartásban szereplő személygépkocsi van a tulajdonában, illetve, ha a nem magyar
rendszámú személygépkocsi után a számviteli törvény szerint költséget számol
el.
A cégautóadó szabályairól bővebb tájékoztatás az erről szóló külön információs füzetben
található.



Newer news items:
Older news items: