BÉRKALKULÁTOR 2014 / Nettó bér 2014 / Adó kalkulátor 2014

You are here Címlap

Budapest iparűzési adó bevallás 2011 - Fővárosi iparűzési adó 2011 nyomtatványok

E-mail Nyomtatás PDF


Budapest iparűzési adó bevallás 2011 - Fővárosi önkormányzat iparűzési adó 2011 nyomtatványok. Iparűzési adó 2011 Budapest: Általános (vállalkozói) bevallás - Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások bevallása - Biztosítók bevallása - Befektetési vállalkozások bevallása - Kockázati tőketársaságok/ alapok bevallása.

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2010. adóévben a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Budapesten az iparűzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban Htv.) felhatalmazása alapján, Budapest Főváros Közgyűlése a 21/1991. (IX. 5.) Főv. Kgy. számú rendeletével állapította meg és 1991. szeptember 5-ével vezette be. Adóköteles a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minősül és 2011. adóévben adókötelezett

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, azaz
    a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében;
    b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
    c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
    d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
    e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
    f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve hogy őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja,
  • a jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is,
  • az egyéni cég, egyéb szervezet, akkor is ha felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni;
Telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,
b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR 08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,
bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR 08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik;

BEVALLÁSKITÖLTŐ PROGRAM 2011

A bevalláskitöltő-program segítségével előállíthat egy olyan iparűzési adóbevallást, melyet kinyomtatva, aláírva és főosztályunkhoz eljuttatva teljesítheti iparűzési adóbevallási kötelezettségét. A bevallástípus kiválasztása után a bevallás nyomtatvány megjelenítésével egy időben a kitöltési utasítás is megjelenik a képernyő alsó részén, ahol a gördítősáv mozgatásával lehet lapozni. A kitöltendő adatmező sorszámára kattintva a kitöltési utasításnak a kiválaszott mezőre vonatkozó leírása jelenik meg. A kitöltendő mezők között "Tab" billentyű lenyomásával vagy a jobboldali gördítősáv segítségével és a kitöltendő adatmezőre történő rákattintással lehet haladni. Az egyes sorok kitöltésével a belőlük származtatott vagy számított adatok automatikusan beíródnak a következő, kötelezően kitöltendő sorba. A számított adatok nem írhatók felül, módosításuk az alapadatok módosításával lehetséges. A kitöltött bevallás adatai a nyomtatvány végén található "Ellenőrzés" funkcióval, vagy az Enter billentyű leütésével ellenőrizhetők. Az ellenőrzés során talált hibák számozott hibaüzenetek formájában a képernyő alsó részén jelennek meg. A hibaüzenetek sorszámára kattintva a hibák bővebb magyarázatát, a kapcsolódó adatmezők kötelező egyezőségeit mutatjuk meg. A hibátlannak minősített bevallások esetén a képernyő alsó részén megjelenő "Nyomtatási kép" funkció segítségével megtekinthetőek, majd a böngésző nyomtatási szolgáltatásával kinyomtathatók. Figyelem! Az így előállított bevallás csak a kötelezően megjelenítendő adatokat, a kitöltött sorokat jeleníti meg egy azonosítóval és az aláírás helyével kiegészítve. A kinyomtatott és aláírt bevallást az Adó Főosztály címére kell beküldeni. Az így benyújtott, ellenőrzött bevallás hibásnak minősülhet, ha a feltüntetett azonosító adatok (pl. adószám), nyilatkozatok tévesek, vagy eltérnek a bejelentettektől. A Törlés funkcióval a kitöltött mezők tartalma törölhető.

A 2011-es iparűzési adót Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri hivatal Adó Főosztályának weboldalán vallhatja be az alábbi bevalláskitöltő programok egyikével:

TUDNIVALÓK AZ ADATOK, ÉS A NYILATKOZATOK KITÖLTÉSÉHEZ

I. Bevallás jellege, benyújtási határidők.
Kérjük, hogy az alábbi meghatározások alapján a megfelelő kódszám kódnégyzetbe történő beírásával határozza meg a bevallási időszak jellegét.

FeltételekA bevallás jellegeBeírandó kódBenyújtási határidő
ha a bevallás időszaka jan.1-jétől (vagy a tevékenység megkezdésétől) dec. 31-ig tart éves 1 2012. május 31.
ha a III. pontban felsorolt esetek valamelyike miatt, soron kívüli bevallási kötelezettség keletkezik záró 2 a III. pont szerint változó
a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszűntetésének napjáig terjedő időtartam minősül, melyet a bevallás időszaka mezőben kell megjelölni. előtársasági 3 a társaság bejegyzésének napját követő 90. nap
haptári évtől eltérő üzleti évet választott adózó éves bevallása eltérő üzleti éves 4 a mérlegforduló napját követő 150. nap
ha a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén, az adóköteles tevékenységet év közben kezdte székhely áthelyezéssel, telephely létesítéssel, illetőleg kezdő vállalkozóként a tevékenység megkezdésével év közben kezdő 5 2012. május 31.
naptári évtől eltérő üzleti évre való áttérés éve (az adóév hossza mindig kevesebb mint 12 hónap) első eltérő üzleti év 6 a mérlegforduló napját követő 150. nap
Szja. tv. szerinti őstermelő adóalany őstermelői 7 2012. május 31.
ha az ideiglenes iparűzési tevékenység a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén az adóévben meghaladta a 180 napot állandóvá váló tevékenység 8 2012. május 31.

II. Bevallás időszaka: az az időtartam, amelyre a bevallás vonatkozik. Ha adóköteles tevékenysége nem fedi le a teljes adóévet, akkor a -tól -ig dátumnak a változás-bejelentési kötelezettség során közölt adatokkal összhangban kell lennie.

III. Záró bevallás benyújtásának oka ha az I. pontban a 2-es kódot írta be, a záró bevallás okát az alábbi listából ki kell választania és a kódszámát be kell írnia a kódmezőbe.

Záró bevallás benyújtásának okaBeírandó kódBenyújtási határidő
Felszámolás: 1 felszámolás kezdő napját követő 45 nap, illetve a záró mérleg elkészítését követő nap
Végelszámolás: 2 végelszámolás kezdő napját követő 30 nap, illetve a beszámoló cégbírósági előterjesztésének napja
Átalakulás: 3 az átalakulás napját követő 90. nap
A tevékenység saját elhatározásából történő megszüntetése: 4 tevékenység végét követő 30. nap
Hatósági megszüntetés: 5 tevékenység végét követő 30. nap
Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították, vagy kérelmét a bejegyzés előtt visszavonta: 6 az elutasítás/visszavonás napját követő 30. nap
Székhely áthelyezése (ha Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén telephely sem marad): 7 2012. május 31.
Telephely megszüntetése (ha Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén sem székhely, sem telephely nem marad): 8 2012. május 31.
Egyszerűsített vállalkozói adó alanyiság megszünése: 9 az EVA alanyiság megszűnésének napját követő 150. nap, illetve 30. nap
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése: 10 tevékenység szüneteltetésének kezdőnapját követő 30. nap
Egyéb: 0 tevékenység végét követő 30 nap


IV. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások a 2011-02B, a biztosítók, 2011-02C, a befektetési vállalkozások a 2011-02D, a kockázati tőketársaságok, és kockázati tőkealapok a 2011-02E. számú kiegészítő lapon kötelesek kiszámítani a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételüket (VII. pont 1. sor), az A.II./1-6. jelű sorok kihagyásával. Az F jelű oldal a vállalkozási szintű adóalap megosztásával összefüggésben, a G jelű betétlapot csak túlfizetés visszaigénylése esetén kell kitölteni.

V. 1-6. sorok: az adóalany azonosítására szolgál. Amennyiben bejelentett adataiban változás történt, azt a VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS nyomtatványon kell bejelenteni. A V.1., a V.4., V.5. jelű sorok kitöltése az adóalany azonosíthatósága érdekében kötelező. Amennyiben nem székhelycímét kívánja a hivatalos levelezéshez használni, lehetősége van a székhelytől eltérő levelezési név és cím megadására.

VI. AZ ADÓ ALAPJÁNAK EGYSZERŰSÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA 2011. évre:

1-2. sorok: a Htv. 39/A §-a alapján az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját adóévre választhatja

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) magánszemély vállalkozó,
b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben a 8 millió Ft nem haladta meg (12 hónapnál rövidebb megelőző adóév esetén napi arányosítással számolva), ez esetben az adóalap a nettó árbevétel 80 %-a.

Fenti adóalanyok az egyszerűsített adóalap meghatározási mód választásáról az 1-es kód kódnégyzetbe történő beírásával nyilatkozhatnak és az adó kiszámítását a 611-613. sorok kitöltésével kell kezdeniük.
A Htv. 39/B § alapján az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. Ha az adóalap egyszerűsített meghatározási módját kívánja választani, a 2-es kód kódnégyzetbe történő beírásával nyilatkozhat. Ez esetben az iparűzési adó alapja a 2011. évi EVA adóalap 50%-a lesz, és az adó kiszámítását a 621-622. sorok kitöltésével kell kezdeni.
Az adóalap megállapításának egyszerűsített módjára vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni.
Az alábbi sorokat csak akkor kell kitölteni, ha az egyszerűsített adóalap megállapítási mód választásáról az 1-es vagy 2-es kód beírásával nyilatkozott!

611. sor: a vállalkozás egészének szintjén képződött Htv. szerinti nettó árbevétel összege, függetlenül attól, hogy a tevékenységét hol végezte. Nem átalányadózó magánszemély itt a bevételt, vagy a nettó árbevételt tünteti fel. (Az átalányadózó magánszemélynek a 612. sort is ki kell töltenie!)
612. sor: a vállalkozó személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapja.
613. sor: Htv. 39/A § alapján megállapítandó összeg:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében a 612. sorba beírt átalányadó alap 120 %-a, azzal, hogy az iparűzési adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
b) más vállalkozó esetén, akinek nettó árbevétele a megelőző adóévben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg, a nettó árbevételének (611. sor) a 80 %-a.
Kérjük a kiszámított adóalapot a VII./7. sorba átvezetni (az A.II./1-6., valamint a VII.1-6. sorokat nem szabad kitölteni)!
621. sor: az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (EVA) szerinti adóalap összegét kell beírni.
622. sor: Htv. 39/B § (3) bek. alapján megállapított összeg (621. sor 50 %-a).
Kérjük a kiszámított adóalapot a VII./7. sorba átvezetni (az A.II./1-6., valamint a VII.1-6. sorokat nem szabad kitölteni)!


3-4. sorok: a 3-as, vagy 4-es kód beírásával lehetősége van 2012. adóévre is nyilatkozatot tenni.

A.II. A VÁLLALKOZÓK NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK KISZÁMÍTÁSA

A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások , biztosítók, befektetési vállalkozások, a kockázati tőketársaságok, és kockázati tőkealapok KIVÉTELÉVEL a Htv. szerint éves nettó árbevételüket (VII. pont 1. sor), az A.II./1-6. jelű sorok kitöltésével állapítják meg.

1. sor: a Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel függetlenül attól, hogy a tevékenységet hol végezték
2. sor: nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-f) alpontokban foglalt eltérésekkel,
b) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
c) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,
e) egyéb szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,
f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,
3. sor: a társasági adóról, és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték
4. sor: az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét.
5. sor: az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összege csak akkor vehető figyelembe, ha a termék ellenértéke részeként bevételként kerül kimutatásra.
6. sor: a külön jogszabály szerint felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összege


VII. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA

Adómentesség oka.Mentes a fővárosban helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek a Htv. szerinti éves nettó árbevétele (VII. pont 7. sor) a 700.000 Ft-ot nem haladja meg. Ebben az esetben 1-es mentességi kódot kell a kódnégyzetbe írni. A bevallást adómentesség esetén is teljes körűen ki kell tölteni, de a számított adó (VII. pont 15. sor.) nulla forint lesz. Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről nyilatkozni a 2-es mentességi kód beírásával lehet.

1. sor: az A.II.1., B.II.1., C.II.1., D.II.1., vagy E.II.1. sorokkal megegyező összeg.
2. sor: a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összege (ELÁBÉ), a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével.
3. sor: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe.
4. sor: az előző (3.) sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke
5. sor: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke.
6. sor: alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra.
7. sor: ez a sor szolgál a Htv. szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. (Ha a kivonás eredménye negatív előjelű szám, akkor a számmezőbe 0-t, azaz nullát kell beírni!)
8. sor: csökkenthető az adóalap az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség a Munkaerő-piaci Alapból folyósított munkahelyteremtő támogatás révén létrejött új munkahelyre.
9. sor: mentes az adóalapnak az a része, amely külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.
10. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor a 2010. évben igénybe vett foglalkoztatás növekedési adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni.
11. sor: abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. (F.II. pont!)
12. sor: Abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (azaz a Fővároson kívül nem volt az adóévben sem székhelye, sem telephelye), akkor az e sorban szereplő összeg megegyezik a 11. sor összegével. Megosztási kötelezettség esetén itt kell feltüntetni a megosztási szabályok alkalmazásának eredményeként előálló fővárosi adóalapot.
131-134., 161-163. sorok: a Fővárosi Önkormányzat által biztosított adóalap, illetve adócsökkentő kedvezmények abban az évben vehetők igénybe, melyben a vállalkozónak a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A § vagy a 39/B § alapján számított csökkentett vállalkozási szintű adóalapja (11.sor) nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot, továbbá a kedvezmények nem illetik meg az adóalanyt, ha az Art.-ben vagy a Htv.-ben, illetve a helyi iparűzési adóról szóló 21/1991. (IX. 5.) Fővárosi Közgyűlési rendeletben előírt kötelezettségeit az adóbevallásra vonatkozó időszakban megszegte és e miatt joghátrány alkalmazásának van helye.
131. sor: a szakmunkástanulót képző vállalkozó tanulónként 750.000 Ft-tal csökkentheti az adó alapját.
132. sor: a megváltozott - csökkent - munkaképességű dolgozót legalább egy éven keresztül foglalkoztató vállalkozó foglalkoztatottanként 750.000 Ft-tal csökkentheti az adó alapját.
133. sor: a fővárosban nyilvántartott munkanélkülit legalább egy éven keresztül teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztató vállalkozó az illetékes munkaügyi központ, továbbá az egészségügyi és nyugdíjbiztosító együttes igazolása alapján napi 8 órás foglalkoztatás esetén 750.000 Ft-tal, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a ledolgozott munkaórákkal arányosan kisebb összeggel csökkentheti az adó alapját.
134. sor: alapítványt támogató vállalkozó a támogatás összegével, de maximum 100.000 Ft-tal csökkentheti az adó alapját.
14. sor: ez a sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. (Ha a kivonás eredménye negatív előjelű szám, akkor a számmezőbe 0-t, azaz nullát kell beírni!)
15. sor: az adóköteles fővárosi adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni 2 %-os adómérték alapul vételével.
161. sor: adókedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha az önkormányzattól vásárolt vagy tartósan (legalább 20 év) bérelt beépítetlen telket, illetve a részletes rendezési tervben ipartelepülésre kijelölt területet beépítve vállalkozást hoz létre, vagy vállalkozását bővíti (adóköteles tevékenység). A kedvezmény mértéke a megvásárolt, illetve tartósan bérelt ingatlan forgalmi értékének 10 %-a. Az adókedvezmény arra a teljes adóévre vonatkozik, amely évben a használatbavételi engedélyt kiadták és csak egyszer vehető igénybe. A forgalmi értékre az illetékügyi hatóság megállapítása az irányadó.
162. sor: adókedvezmény illeti meg a fővárosban beruházást megvalósító (üzembe helyező) vállalkozót, a helyi iparűzési adóbevallásban elszámolt budapesti csökkentett nettó árbevétel növekménye után. (Felújításra a kedvezmény nem vonatkozik). Az adókedvezményt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 4. §. 9. pontjában meghatározott beruházások megvalósítását követő adóévről benyújtott bevallásában érvényesítheti első ízben a vállalkozó. A kedvezményre jogosító növekmény a beruházás befejezési éve (bázis év) és az azt követő adóév bevallásában ugyanezen címen elszámolt bevételek tárgyévi, a KSH által hivatalosan közzétett inflációt 10 százalékponttal meghaladó különbsége.
A következő években a bevételi növekményt az előző évhez viszonyítottan kell meghatározni.
Az adókedvezményt a kedvezményre jogosító bevételi növekmény adójából kell kiszámítani.
Az adókedvezmény, ha a kedvezményre jogosító növekmény mértéke a 30 %-ot nem éri el, az első évben 60 %, a második évben 40 %, a harmadik évben 20 %. Az adókedvezmény, ha a kedvezményre jogosító növekmény mértéke 30 %, vagy azt meghaladja. az első évben 75 %, a második évben 50 %, a harmadik évben 25 %. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó elszámolási bázis éve a kezdést követő teljes adóév.
163. sor: adókedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha a fogyatékossággal élő munkavállalók, illetve ügyfelek munkavégzését, életvitelét elősegítő akadálymentesítő fejlesztést valósít meg. Az adókedvezmény mértéke a számlával igazolt fejlesztési költség 40 %-a.
17. sor: az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után más önkormányzatnak megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokat illető adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig.
18. sor: kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a magánszemély 1996. év előtt kötött szerződése alapján az adólevonási joga 2008-ban nyílt meg és azt nem érvényesíthette (pl. "nullás" bevallás miatt).
19. sor: ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (15. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (161-17. sorok). Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri, vagy meghaladja a 15. sor összegét, akkor itt "0"-t kell feltüntetni

VIII. ADÓELŐLEG BEVALLÁSA

A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

VIII.1. sor: az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Naptári évvel megegyező üzleti év esetén: 2011. július 1.-től 2012. június 30-ig.
VIII.2-3. sorok: az adóelőleg-részletek összege:
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege (VIII.2.) az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege (VIII.3.) az adóévet megelőző adóév adójának fele,
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege (VIII.2.) az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege (VIII.3.) az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.
Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.

F.II. A vállalkozási szintű adóalap megosztásának módja
Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban Htv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztania.
Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell.
Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.
Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.

A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:
1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere. Kódja: 1
A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 forintot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere. Kódja: 2
A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon - egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt - tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek. Termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni.
Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.
A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Kódja: 3
Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni.

2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. § (1) bek.]:
a) egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén - Kódja: 4 -az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.

b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén - Kódja: 5 - az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.

2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja Kódja: 6.
Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.

2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. Kódja: 7. Felhívjuk a figyelmet, hogy az e tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóévre, adókötelezettsége megállapításánál még a 2010. december 31-én hatályos telephely fogalmat - és megosztási módot - köteles alkalmazni [lásd. Htv. 48.§ (1) bek.]

2.4.2. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. Kódja: 8.

G.II. NYILATKOZAT TÚLFIZETÉSRŐL
Amennyiben iparűzési adótúlfizetésének visszatérítéséről kíván nyilatkozni, kérjük, hogy vegye számításba:

  • az adó ügyosztály által kiadott helyi adófolyószámlájának utolsó egyenlegeit, a folyószámla záró-egyenlegeit követő, saját nyilvántartása szerinti kötelezettségeket és teljesítéseket,
  • e bevallás szerinti adófizetési kötelezettségét,
  • és saját döntése szerint a következő időszak fizetési kötelezettségét.

A nyilatkozatot a felsorolt lehetőségek valamelyikének kiválasztásával és a sorszám kódnégyzetbe történő beírásával lehet megtenni. A 2., 3. vagy 4. sorszám beírása esetén a visszatérítendő/átvezetendő összeg megadása is kötelező.

Amennyiben más adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása kiegyenlítését kérte (3. vagy 4. pont szerinti rendelkezés), akkor ez a rész is kötelezően kitöltendő.

Felhívjuk a figyelmét, hogy adótúlfizetés visszaigénylését kizárólag akkor áll módunkban - a benyújtási határidő lejártát követő - 30 napon belül teljesíteni, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

  • - az Adó Főosztály nyilvántartása szerint adófolyószámláján tartozás nincs,
  • - elévülési időn belül minden adókötelezettségének eleget tett,
  • - jelen bevallása és megelőző bevallásai hibátlanok,
  • - a G.II-III. pontja megfelelően kitöltöttek,
  • - van érvényes bankszámlaszáma, bankszámla vezetésére nem kötelezett magánszemély esetén érvényes székhelycíme.

Fővárosi Önkormányzat iparűzési adó beszedési számla

Az iparűzési adót a Fővárosi Önkormányzat 11784009-15490012-03540000 számú iparűzési adó beszedési számlára 100 Ft-ra kerekítetten kell teljesíteni. A befizetést banki átutalással, bankszámlavezetésre nem kötelezett magánszemélyeknek átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással kell teljesíteni. Minden esetben kérjük a kilenc jegyű adófolyószámla-azonosító, ennek hiányában az adószám feltüntetését. A bevallás benyújtása, az adó megfizetése a bejelentkezési kötelezettséget nem pótolja.

A 2010-es iparűzési adót Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri hivatal Adó Főosztályának weboldalán vallhatja be az alábbi bevalláskitöltő programok egyikével:

(budapest.hu/berkalkulator.net)



Newer news items:
Older news items: