Nettó BÉRKALKULÁTOR 2016 - Adó, nyugdíj, táppénz kalkulátor 2016

You are here Címlap

Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben

E-mail Nyomtatás PDF


Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság a keresőképtelenség első 15 napjára "jár", azaz: csak akkor lehet igénybe venni, ha az orvos felvesz betegállományba. Ha valaki adott évben több alkalommal is betegállományba kerül, de nem "használja fel" a 15 munkanapot, a fennmaradó rész nem vihető át a következő évre.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 80 %-a jár, a 15 munkanapon felüli keresőképtelenség idejére táppénz (a munkajövedelem 70 %-a, lásd: 1997. évi LXXX. törvény 48. §-át) jár.

A társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében került bevezetésre a betegszabadság jogintézménye 1992. január 1-jével. A betegszabadság sajátos formája a fizetett szabadságnak, amely a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége alapján illeti meg. Táppénz a naptári évben kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát teljes mértékben kimerítette.

Az Mt. 137. §-a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed.

A betegszabadság munkanapokra jár. Ha a betegszabadság időtartama alatt fizetett ünnep van, akkor a fizetett ünnepre betegszabadságot kell elszámolni.

Ha a munkavállalónak olyan a munkaidő-beosztása, hogy heti két pihenőnapnál több pihenőnap illeti meg, a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, két pihenőnap kivételével.

A biztosított táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult, az igénybe nem vett betegszabadság a következő évre nem vihető át.

Betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre nem jogosult.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget - a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos szempontok szerint történik, függetlenül attól, hogy táppénz, vagy betegszabadság illeti meg a biztosítottat.

Nem jogosult betegszabadságra például:

  • bedolgozó,
  • egyéni vállalkozó,
  • segítő családtag,
  • társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
  • megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy,
  • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
  • munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

Az Mt. 137. §-át a munkaviszonyban álló munkavállalón kívül alkalmazni kell a köztisztviselői, közalkalmazott jogviszonyban állókra is.

A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére az Szkt. 27. §-a alapján a tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor. A tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. (Szkt. 42. §) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére a pénzbeli juttatásának 75 %-a jár.

Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló betegsége esetén jár (Eb.tv. 44. § a) és f) pont), ebből következik, hogy első naptól táppénz jár:

- gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,

- üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség,

- közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint

- annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ezért a táppénz alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál az általános szabályok szerint kell figyelembe venni az irányadó időszakban a betegszabadság idejére kifizetett jövedelmet.

Ha a munkaviszony naptári év folyamán kezdődött, a betegszabadság a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idővel arányosan jár. Ha a munkavállaló a volt munkáltatójánál betegszabadságot vett igénybe, az új munkáltatónál az igénybe vehető betegszabadság nem lehet több, mint a naptári év egészére járó betegszabadság igénybe nem vett része.

Az időarányos számításnál alkalmazni kell a félnapot elérő töredék nap felfelé, egész munkanappá való kerekítésére vonatkozó rendelkezést. (Mt. 133. § (2) bek.) Ha a munkavállaló a tárgy évben már munkaviszonyban állt, de betegszabadságot még nem vett igénybe, az új munkáltatójánál ebben az évben csak időarányosan illeti meg betegszabadság.

A betegszabadság nem csak a munkavállaló munkában töltött ideje, hanem olyan munkában töltött ideje alapján is jár, amelyre az Mt. szabadság kiadását elrendeli.

Ha a munkavállaló munkaviszonya szünetel, a következő esetekben illeti meg őt a betegszabadság:

- a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamára,

- a 14 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére,

- tartalékos katonai szolgálati idejére,

- keresőképtelenséget okozó betegsége időtartamára,

- szülési szabadság tartamára és minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj, illetve átlagkereset fizetésben részesül. (Mt. 130. § (2) bek.)

Ha a munkavállaló keresőképtelensége a tárgyév utolsó napján kezdődik, és folyamatosan fennáll a következő év elején is, az új naptári év első napjától ismét betegszabadság illeti meg.

Amennyiben a biztosított betegszabadságát a tárgyévben már kimerítette és folyamatosan keresőképtelen, a következő naptári évben is az év első napjától lesz táppénzre jogosult.

Táppénz

Amennyiben valaki hosszan tartó betegségben szenved, a 15 nap betegszabadság után táppénzre tud menni. Az összeg meghatározása az előző naptári évben elért bruttó kereset alapján történik, mértéke a bejelentett jövedelem 50%-a. A táppénzt a cég fizeti, ha viszont az adott munkahelyen nincs kifizetőhely, az összeget a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár utalja.

2011-től jelentős táppénz változások lépnek életbe, a részletekért kattintson ide:

Táppénz 2011: táppénz és betegszabadság változások 2011-ben



Newer news items:
Older news items: