BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér számítása 2018-ban

You are here Címlap

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011-2012, alkalmi munkavállalás

E-mail Nyomtatás PDF


Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011-2012, az alkalmi munkavállalás és az adózás. Mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, alkalmi munka szabályai és adózás 2011-2012.

Tipp: alkalmi munkavállalás 2012


Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató a
szabályok megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.
1. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
. mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
. alkalmi munkára.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási,
állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az
előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés
körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy
időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a
munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása,
feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony
időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben2 meghatározott
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató
munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a
határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári
éven belül a százhúsz napot.
Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek számít az
idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshelyszolgáltatási
tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység,
valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.
Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
Változatlanul mód van arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban is a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint
létesítsen munkaviszonyt.

1.1. A munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható
személyek száma
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az
egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott
munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi
átlagos statisztikai létszámát3 alapul véve - nem haladhatja meg
. az Mt4. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató
munkáltató esetén az egy főt,
. egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
. hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
. húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám
húsz százalékát.
Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a
munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja,
figyelemmel az alkalmi munka meghatározására. Ennek során a tárgyévben fel
nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
Abban az estben, ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy
idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt,
akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz
napot nem haladhatja meg.
3 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény alapulvételével.

Például az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató
munkáltató esetén az évi alkalmi munkavállalói létszámkeret 365 nap. Az
egyenlőtlen beosztással történő felhasználás keretében tehát a tárgyévben 365
nap alapulvételével munkavállalóként egy napot számítva több munkavállaló
is foglalkoztatható a munkáltatónál egy nap, feltéve, hogy alkalmi munkának
minősül a határozott időre szóló munkaviszony.

Ha tehát főállású munkavállaló foglalkoztatására nem kerül sor, akkor egy
nap egy alkalmi munkavállaló vehető fel az év minden napján. A munkáltató
ily módon egy évben 365-ször foglalkoztathat alkalmai munkavállalót. Ennek
a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva, akár egy nap is
alkalmazhat 365 embert, de akkor az év többi 364 napján ilyen módón már
nem foglalkoztathat. Ha a munkáltatónak a 365 napos kereten túlmenően több
munkavállalóra lenne szüksége, akár egy napos határozott időre is felvehet
további embereket, teljes közteherfizetés mellett, az Mt. általános szabályai
szerint.

1.2. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek
megállapodása alapján, a munkáltató 4. pont szerinti bejelentési
kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem
elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az
egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete
szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka
megkezdéséig kell írásba foglalni.
A munkaszerződésre vonatkozóan az Efo.tv. formaszerződést tartalmaz, amely
honlapunkról a „Letöltések > Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták”
elérési útvonalon letölthető.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt.
szabályait – az Efo.tv.-ben meghatározott eltérésekkel –, valamint a kötelező
legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Efo.tv. tételesen meghatározza, hogy az Mt.-nek mely rendelkezéseit nem
lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásnál, például a munkaszerződés
módosítására, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a kiküldetésre,
kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre, távmunkavégzésre vonatkozó
szabályokat.
Alkalmi munka esetén figyelemmel kell lenni többek között a következőkre is:
- a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő
munkavégzés első napján is közölhető,
- a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a
szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
Nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidőkedvezményekre
vonatkozó, valamint az Mt-ben a munkaviszony megszűnése
esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt
igazolások kiadására vonatkozó előírásokat.
1.3. A következő esetekben nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra
irányuló jogviszony
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony:
. olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt.
szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn; nem egyszerűsített
foglalkoztatás céljából létrejött munkaszerződés nem módosítható annak
érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített
foglalkoztatás keretében foglalkoztassa;
. a Ktv.5 1. §-ában, valamint a Kjt.6 1. § (1) bekezdésében meghatározott
munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására;
. a bevándoroltnak vagy letelepedettnek nem minősülő harmadik országbeli
állampolgárral7 a mezőgazdasági idénymunka végzésére egyszerűsített
módon létesíthető munkaviszony kivételével.

1.4 Egyéb korlátozás
Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forint, vagy ezt meghaladó
összegű adótartozást halmoz fel az 500, illetve 1000 forint összegű közteher
és/vagy társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi
hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvényben8 a
munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített
foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem
egyenlítette.

2. Harmadik országbeli állampolgár egyszerűsített foglalkoztatásának feltételei
A harmadik országbeli állampolgárok - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású
személy kivételével – munkavállalási engedéllyel végezhetnek egyszerűsített
foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunkát.
Az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt
ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik
országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak
érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében
vállaljon munkát.
Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére
haladéktalanul megkeresi
a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a
továbbiakban: TAJ-szám), valamint
b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
5 A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.
6 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
7 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben
meghatározott harmadik országbeli állampolgár.
8 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (röviden: szja-törvényben).
9 Efo.tv. 11. § (6) bekezdés.

Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
A munkáltató által – az előzőekben ismertetett feltételek fennállása esetén –
fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára
munkavállalónként
. mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
. turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
. alkalmi munka esetén 1 000 forint.
A közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás,
egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szjatörvényben
a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci
járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi
jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Fontos!
Ha a munkáltató az 1. és az 1.1 pontokban meghatározott létszám-, illetve
időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn az Efo.tv. szerinti
munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem
teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az e pontban
ismertetett kedvező rendelkezéseket. Ilyen esetben a munkáltató az
egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi
jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az szja-törvényben., illetve a
Tbj.11 rendelkezéseit köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek
megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az e pont
rendelékezéseit jogosulatlanul alkalmazta.
3.1 A munkáltató mentesítése a közteher megfizetése alól
Az előzőektől eltérően, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött
kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban:
10 Efo. tv. 8. § (3) bekezdés
11 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.).

Egyezmények) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik
államban biztosított és
b) az Egyezmények alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban
fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
3.2. A közteher fizetés határideje
A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét12 a tárgyhónapot követő
hónap 12-éig:
- a nem magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott után a 10032000-
06057763 számú, a „NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő
magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher
befizetések beszedési számla”,
- magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott után a 10032000-06057770
számú, a „NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári
tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla”,
javára kell teljesíteni.
A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján a 2010. november 1-je és
2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag
után fizetendő közteher összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8% illeti
meg, és a munkavállaló magánnyugdíjpénztárához az adóhatóságnak átutalást
nem kell teljesítenie.
Ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál a magánnyugdíjpénztári
tag munkavállaló esetén a közterhet a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból
eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő
közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763) kell megfizetni,
illetve a kötelezettséget a bevallásban a 239-es adónem kódon kell feltüntetni.
A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző
időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj
12 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (röviden: Art.) 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően.
Például egy olyan román állampolgárt alkalmaz egyszerűsített foglalkoztatása
keretében a munkáltató mezőgazdasági idénymunkára, aki rendelkezik a
román hatóság által kiállított biztosítást tanúsító igazolással, ez után a
személy után a munkáltató nem fizet közterhet. Az említett személy
nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra e
jogviszony alapján nem szerez jogosultságot, ugyanakkor a munkáltatónak a
foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége fennáll.

Befizetése továbbra is a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő
magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési
számla (10032000-06057770) javára történik, a bevallásban a 249-es adónem
kódon kell önellenőrizni vagy pótolni.

4. Bejelentési szabályok
4.1. A bejelentés módja
A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint –
. elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül
(a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy
. telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.
A munkáltató akkor élhet az előzőekben felsorolt bejelentési lehetőségek
valamelyikével, tehát a telefonon keresztül történő bejelentés lehetőségével is,
ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun13.
Fontos!
A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs
lehetőség.
Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó
elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 11T1042E
jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az
állami adóhatóság részére. Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges
visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a
munkavégzés meghiúsulása esetén -, a bejelentett adatokban bekövetkezett
változás bejelentésére is a 11T1042E jelű adatlap szolgál.
Az adatlap kizárólag a NAV honlapjáról – http://www.nav.gov.hu – tölthető le,
kereskedelmi forgalomban nem kapható. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a
NAV honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek
meg, ezért kérjük, hogy az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig
szíveskedjen figyelemmel kísérni, és az adatlap legfrissebb verzióját használni!
Telefonon történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény14
szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi
ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő
adóazonosító jelének megadásával.

A telefonon keresztül történő bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával
hívható hívószámon teljesíthető.
4.2. Milyen adatokat kell bejelenteni?
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami
adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni
a) a munkáltató adószámát,
b) a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát,
c) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai
idénymunka vagy alkalmi munka),
d) a munkaviszony napjainak számát,
e) amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban,
illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a
munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.
4.3 A bejelentésre határideje, az adatok módosítása
A munkáltató az 4.2 pont szerinti adatokat a munkavégzés megkezdése előtt
köteles bejelenteni.
A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a
foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -
a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját
követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú
munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig
van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének
köteles eleget tenni.
A bejelentés - függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a
munkáltató milyen módon tett eleget - az 4.1 pontban foglaltak szerint
módosítható. Például az ügyfélkapun keresztül elektronikus űrlap kitöltésével
bejelentésre került adatokat a munkáltató - az a) és b) pont szerinti határidő
Példa: a munkáltató 2011. március 3-tól 2011. március 6-ig egyszerűsített
foglalkoztatás keretében alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A
munkáltató a 11T1042E jelű adatlapon 2011. március 2. napján a bejelentési
kötelezettségének eleget tesz, azonban az időjárási viszonyok miatt március
6-án a munkavállaló nem tud munkát végezni. Ebben az esetben a munkáltató
a meghiúsult munkavégzésre tekintettel a március 6-ára vonatkozóan tett
bejelentését március 6-án reggel 8 óráig - akár telefonon keresztül is -
módosíthatja.

5. Bevallás
Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő
bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint elektronikus
úton havonta a 1108-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig
köteles teljesíteni.
Azok az adózók, akik nem kötelezettek – az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti
elektronikus bevallásra, papír alapú bevallást is benyújthatnak. Erre a célra az
állami adóhatóság a 1108E számú nyomtatványt rendszeresítette, amit
ugyancsak havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell benyújtani.
A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Magyar Postán szerezhető be, illetve a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Internetes honlapjáról letölthető, és az internetes
kitöltő-ellenőrző programmal kitölthető. A nyomtatvány elérési útvonata a
honlapunkon a következő: „Letöltések>Nyomtatványkitöltő programok”.
Az Efo.tv. rendelkezései szerint foglalkoztatott munkavállalóval összefüggésben
az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adatokból a munkáltató kizárólag a
következő adatok megadására köteles: a munkáltató adóazonosító száma, a
magánszemély (foglalkoztatott) neve, adóazonosító jele, nyugdíjas státusza,
magánnyugdíjpénztár tag esetében a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja,
valamint az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára
(napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás
esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét és a foglalkoztatás
napját (napjait) kell közölni. A kifizetett nettó munkabér alatt a
munkavállalónak kifizetett teljes összeg értendő.

6. Igazolás kiadása az adókötelezettségek teljesítéséhez
Az Efo.tv.-ben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően az egyszerűsített
foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató
olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a
magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell
alkalmazni az Art. 46. §.ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási
évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek16.
7. Egyéb előírások
15 A telefonon történő bejelentés feltétele a az ügyfélkapun történő regisztrációval rendelkezők esetében
lehetséges (lásd: 4.1 pont).

A 3. pontban említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett
(nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
A lenti foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem
kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha
. külföldi személy vagy
. egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840
ezer forintot meghaladja vagy
. az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az szjatörvény
szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
7.1 A munkavállaló ellátásra való jogosultsága
Abban az estben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott
munkavállalóval összefüggésben a 3. pontban meghatározott tételes összegű
közterhet fizet a munkáltató, akkor a munkavállaló az Efo.tv. szerinti
foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra,
baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez
jogosultságot.
A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370
forint/nap, napi 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap.
A 3.1. pontban említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi
szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
7.2 START kártyára jogosultság
A tanulói, hallgatói jogviszony megszűnése után 2010. április 1-jét követően az
egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített
jogviszony a START kártyára való jogosultságot nem zárja ki.
7.3 A munkáltató költségelszámolására vonatkozó korlátok
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt.,
valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló
külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel
alkalmazni kell, de a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem került
korlátozásra.
Ugyanakkor a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az szja-törvényben
és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alapján az Efo.tv.
szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó
által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének
kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor
költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.